MEGFOSZ 97. hírlevél
.jpg)
Gödöllő, 2026. szeptember 20. 15. évfolyam; 4. szám
A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének Hírlevele
1. AGROmashEXPO 2027 – tagsági felmérés és egyeztetés a HUNGEXPO-val
Sok tagunk kérése és a szeptember 30-i kedvezményes jelentkezési határidőre tekintettel szeptember elején ismét felmértük tagságunk körében a 2027-es AGROmashEXPO-n való kiállítói részvételi szándékot.
A két felmérés eredményeinek összevetésével szeretnénk tagjaink számára olyan pontos és aktuális információt biztosítani, amely segíti őket a 2027-es kiállítói részvételről szóló döntésük meghozatalában.
2. Ágazati helyzetkép: 2025-ös adatok és 2026-os kilátások
A MEGFOSZ Statisztikai Bizottsága – az éves jelentésekben már megszokott módon – rendszeresen összeállítja a CLIMMAR számára a magyar mezőgazdasági gépforgalmazói ágazat legfontosabb adatait. Az európai társszövetségektől beérkező információkból a CLIMMAR félévente készít átfogó nemzetközi helyzetértékelést, amely lehetőséget ad az egyes országokban tapasztalható folyamatok összehasonlítására.
A magyar adatszolgáltatás két egymást kiegészítő részből áll. Az ágazati adatlap számszerű képet ad a piac méretéről és szerkezetéről, míg a féléves trendfelmérés azt mutatja meg, hogyan alakultak a legfontosabb üzleti mutatók az előző év azonos időszakához képest, illetve milyen várakozásokkal tekintenek a vállalkozások a következő fél évre.
A Statisztikai Bizottság a rendelkezésre álló ágazati adatok és tapasztalatok alapján összeállította a magyar helyzetképet. A tagországok adataiból készült nemzetközi összesítést az október végi CLIMMAR-kongresszuson mutatják be. Az eredményekről az azt követő hírlevelünkben számolunk be.
3. 2026. I. féléves mezőgéppiac az AKI jelentése alapján
Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 128,8 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2026. I. fél évben, ami 25 százalékos növekedés az egy évvel korábbi forgalomhoz képest. Ugyanebben az időszakban alkatrészekre 49,8 milliárd forintot fordítottak, ami 3 százalékkal maradt el a bázisidőszak szintjétől.
A géppiacon belül az erőgépek a forgalmazás 54 százalékát tették ki. A teljes értékesítésen belül a traktorok 32, a gabonakombájnok 11 százalékos arányt képviseltek.
4. Ősszel ismét kezdetét veszi a Legyél Te is agrárgépész! Országos Bajnokság – immár a kibővült Agrárgép Szövetség szervezésében
A napokban indult el a jelentkezés a MEGFOSZ országosan ismert versenyére, amely már tíz éve hívja az agrárgépész középiskolás diákokat egy színvonalas megmérettetésre. A korábbi évekhez hasonlóan idén is 4–5 fős csapatok jelentkezését várja a Szövetség a 11., 12. és 13. évfolyamos mezőgazdasági gépész, mezőgazdasági gépésztechnikus és mezőgazdasági technikus diákok közül.
5. Lendületben a pályaválasztás: Indulnak a pályaorientációs rendezvények!
Elkezdődött a tanév, és ezzel együtt a középiskolákban is felpörögnek a pályaorientációs napok és rendezvények! Szövetségünk és az Euroleasing Zrt. a közös Agro Cool Túra program keretében idén is teljes gőzzel csatlakozik a sorozathoz, hogy megmutassa a fiataloknak: az agrárgépészet a legmodernebb, legizgalmasabb technológiákat és biztos jövőt kínáló hivatások egyike.
6. Euroleasing
Most még elérhető a kedvezményes 3%-os finanszírozás
Fejlesztené gépparkját vagy elektromos járművet vásárolna? A Széchenyi Lízing MAX+ program kedvező, akár 3%-os kamatozású forrást kínál a kkv-knak. Érdemes időben dönteni.
Részletek: Ide kattintva elérhető
Eladó agrárgépe van?
www.kocsi.hu
7. Leforgatásra kerültek az Agrár Channel legújabb adásai!
Szeptember 3-án négy kifejezetten aktuális, a szektort érintő témában rögzítette a Szövetség és az Euroelasing Zrt. az Agrár Channel legújabb adásait. A szakértő vendégekkel körbejártuk a mezőgazdaság legfontosabb pénzügyi, technológiai és piaci kérdéseit.
8. Átrendezik az agrárpályázatokat: több felhívást lezártak, ősszel újabb támogatások nyílnak
Jelentősen módosul a Közös Agrárpolitika támogatási menetrendje: az Irányító Hatóság több pályázatot lezárt, egyes őszi benyújtási szakaszokat törölt vagy későbbre halasztott.
9. Földindulás a NAK-nál: így változik a Kamara
„Földindulás a NAK-nál: így változik a Kamara” címmel jelent meg az Agroinform cikke, amelynek ismertetése előtt röviden bemutatjuk, milyen szakmai munkával és javaslatokkal vett részt Szövetségünk a kamarai megújulásról szóló egyeztetésekben.
10. Fontos állásfoglalások a duális képzőhelyek számára
A duális képzésben résztvevőket érintő két kulcsfontosságú hivatalos állásfoglalásról kaptunk hírt.
1. AGROmashEXPO 2027 – tagsági felmérés és egyeztetés a HUNGEXPO-val
Sok tagunk kérése és a szeptember 30-i kedvezményes jelentkezési határidőre tekintettel szeptember elején ismét felmértük tagságunk körében a 2027-es AGROmashEXPO-n való kiállítói részvételi szándékot. A két felmérés eredményeinek összevetésével szeretnénk tagjaink számára olyan pontos és aktuális információt biztosítani, amely segíti őket a 2027-es kiállítói részvételről szóló döntésük meghozatalában.
A tavaszi kérdőívben 25 cég jelezte nekünk, hogy 6.596 nm-en tervez kiállítani. Ebből be is jelentkezett a HUNGEXPO-hoz még a kedvezményes időszak alatt 14 cég összesen 5.122 nm területre. A szeptemberi felmérésben az volt látható, hogy ebből visszalépett 4 cég, bizonytalan 4 cég és még 7 cég jelentkezése, 1.564 nm-nyi területre folyamatban van. Így a számszerűsített kiállítási terület, a hozzánk beérkezett adatok alapján, egyelőre 4.735 m². Ez az idén januári 18.107 nm-hez képest jelentősen visszafogott érdeklődést mutat.
A tavaszi felmérés eredményeit figyelembe véve az Agrárgép Szövetség az elmúlt időszakban egyeztetéseket folytatott a HUNGEXPO-val arról, hogyan tudnánk támogatni azon tagjainkat, akik 2027-ben kiállítóként részt vesznek az AGROmashEXPO-n. Bár a jelenlegi jelentkezési adatok alapján az AgrárgépShow 2027-es megrendezésére várhatóan nem kerül sor, a Szövetség továbbra is nyitott a HUNGEXPO-val való együttműködésre, amennyiben az érdemi szakmai és látogatói értéket teremt kiállító tagjaink számára.
Ennek érdekében egy olyan szakmai koncepciót dolgoztunk ki, amely három fő pillérre épült: magas színvonalú szakmai előadásokra és kerekasztal-beszélgetésekre, egy tematikus pavilon kialakítására gépbemutatókkal, valamint a szakképző intézményeket és egyetemeket megszólító, szervezett diák- és pályaorientációs programra. Mindezt célzott marketing- és kommunikációs kampánnyal egészítettük volna ki annak érdekében, hogy a program valódi látogatói vonzerőt és komoly szakmai értéket teremtsen.
Célunk tehát nem néhány kiegészítő szakmai program megszervezése volt, hanem egy olyan komplex, rangos szakmai fórum létrehozása, amely, tovább viszi az AgrárgépShow szakmai értékeit, és egyúttal érdemi támogatást jelent a kiállító tagjaink számára, azokban az években is, amelyekben jelentősen kisebb lesz a kiállítói részvétel.
A HUNGEXPO az egyeztetések során mintegy 5 millió forint körüli összegben gondolkodott a szakmai program megvalósítására. Álláspontunk szerint ebből ugyan néhány kerekasztal-beszélgetés valóban megszervezhető, azonban nem biztosítható az a szakmai tartalom és színvonal, amelyet a szakmai koncepcióban meghatároztunk. Ezt a HUNGEXPO felé is jeleztük, ugyanakkor nem zárkóztunk el a további együttműködéstől: megfelelő szakmai és pénzügyi feltételek mellett továbbra is nyitottak vagyunk egy közös koncepció kidolgozására. Az ezzel kapcsolatos legutolsó levelünket, melyre éppen most kaptuk meg a HUNGEXPO válaszát, mellékelten csatoljuk mindkettőt. Ezzel kapcsolatban az elnökség hamarosan egyeztet, melyről természetesen tájékoztatjuk a tagságot.
A Szövetség elsődleges feladata ebben a helyzetben is tagjainak érdek-képviselete. Korábbi felméréseink alapján a nagy volumenű kiállításra a MEGOSZ és MEGFOSZ tagsága körülbelül 2 milliárd Ft-ot költött el egy-egy alkalommal. Ezért a tagság háromnegyede egyértelműen amellett foglalt állást a felmérések alapján, hogy a kiállításon kétévente szeretne részt venni az európai kiállítási trendekhez hasonlóan. Emellett a tagság egynegyede az évenkénti megjelenést preferálja. A szövetség feladata mindkét álláspont képviselete. Ezt részben azzal tudjuk elérni, hogy igyekszünk minél szélesebb körű információt biztosítani a tagságnak. Másrészről pedig azzal, hogy azon dolgozunk, hogy amennyiben létrejön a HUNGEXPO-val egy megfelelő tartalmú együttműködés, akkor abban olyan szakmai program kapcsolódjon a rendezvényhez, amely garantáltan érdemi látogatói érdeklődést teremt, és ezáltal a kiállító tagjaink számára is nagyobb értéket képvisel.
A HUNGEXPO-val folyatott tárgyalások során mindenképpen ezt fogjuk képviselni.
Mellékelt: HUNGEXPO levél 0902.
Szerző: Dr. Medina Viktor és Hodján Orsolya- MEGFOSZ
2. Ágazati helyzetkép: 2025-ös adatok és 2026-os kilátások
A MEGFOSZ Statisztikai Bizottsága – az éves jelentésekben már megszokott módon – rendszeresen összeállítja a CLIMMAR számára a magyar mezőgazdasági gépforgalmazói ágazat legfontosabb adatait. Az európai társszövetségektől beérkező információkból a CLIMMAR félévente készít átfogó nemzetközi helyzetértékelést, amely lehetőséget ad az egyes országokban tapasztalható folyamatok összehasonlítására.
A magyar adatszolgáltatás két egymást kiegészítő részből áll. Az ágazati adatlap számszerű képet ad a piac méretéről és szerkezetéről, míg a féléves trendfelmérés azt mutatja meg, hogyan alakultak a legfontosabb üzleti mutatók az előző év azonos időszakához képest, illetve milyen várakozásokkal tekintenek a vállalkozások a következő fél évre.
A Statisztikai Bizottság a rendelkezésre álló ágazati adatok és tapasztalatok alapján összeállította a magyar helyzetképet. A tagországok adataiból készült nemzetközi összesítést az október végi CLIMMAR-kongresszuson mutatják be. Az eredményekről az azt követő hírlevelünkben számolunk be.
A magyar ágazat számokban
Az ágazati statisztika összeállításának egyik fontos kiindulópontját az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) országos adatgyűjtése jelenti. Mivel azonban az AKI felmérése sem minden esetben terjed ki a piac valamennyi szereplőjére, az ágazat egészére vonatkozó egyes adatok részben becsléseken alapulnak. Ezeket az elmúlt évek tapasztalatai, a rendelkezésre álló piaci információk, valamint az AKI-val folytatott rendszeres egyeztetések alapján határoztuk meg.
A 2025-re vonatkozó becslések szerint Magyarországon mintegy 236 mezőgazdaságigép-forgalmazással, illetve kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozás és telephely működött. Közülük hozzávetőleg 30 vállalkozás rendelkezett valamely jelentős traktormárkával kizárólagos kereskedői szerződéssel.
A MEGFOSZ-tagvállalatok a cégek számát tekintve az ágazat mintegy 29 százalékát képviselik, piaci részesedésük ugyanakkor eléri a 85 százalékot. Ez azt jelzi, hogy a szövetség tagsága között meghatározó piaci szereplők találhatók, így az általuk szolgáltatott információk érdemi képet adnak a magyar piac folyamatairól.
Becsléseink alapján az ágazatban összesen mintegy 5450 fő dolgozott, mellettük 205 tanuló vett részt szakmai képzésben. A teljes ágazati árbevételt 2025-ben megközelítőleg 611 millió euróra becsültük.
A gépértékesítésre vonatkozó adatok közvetlenül az AKI országos statisztikájából származnak. Eszerint 2025-ben Magyarországon 1745 traktort értékesítettek, amelyek közül 1152 darab legalább 50 lóerős teljesítményű volt. Ugyanebben az évben 125 kombájn, 248 körbálázó, 145 nagybálázó és 389 teleszkópos rakodó értékesítését regisztrálták.
Miből származik egy átlagos gépforgalmazó árbevétele?
A 2025-re becsült, mintegy 611 millió eurós teljes ágazati árbevételt a 236 vállalkozás és telephely között elosztva az egy vállalkozásra jutó éves árbevétel megközelítőleg 2,59 millió euró volt. Ez egy számított ágazati átlag, amely nem egy tipikus vállalkozás tényleges teljesítményét mutatja. A hazai gépforgalmazói piacon a több milliárd forintos árbevételű nagyvállalatok és a jóval kisebb cégek egyaránt jelen vannak, ezért az egyes vállalkozások árbevétele jelentősen eltérhet ettől az értéktől.
A számított átlagos árbevétel legnagyobb részét, körülbelül 59 százalékát az új gépek értékesítése adta. A használt gépek részesedése 11 százalék, az alkatrész-értékesítésé 20 százalék, a szervizszolgáltatásoké pedig 9 százalék körül alakult. Az ágazaton kívüli egyéb tevékenységekből az árbevétel hozzávetőleg 1 százaléka származott.
A számok jól mutatják, hogy bár az új gépek értékesítése továbbra is meghatározó, az alkatrész-kereskedelem és a szervizszolgáltatások együttesen az árbevétel közel harmadát biztosítják. Ezek a tevékenységek ezért nemcsak az ügyfelek gépeinek folyamatos üzemeltetésében, hanem a vállalkozások gazdálkodásának stabilitásában is fontos szerepet játszanak.
Vegyes folyamatok 2026 első felében
A Statisztikai Bizottság 2026. január–júniusra vonatkozó helyzetértékelése szerint az új gépek értékesítése nőtt, a használt gépeké viszont csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gépértékesítésből származó bevétel összességében az előző évi szinten maradt, ahogyan a teljes árbevétel is.
A szervizszolgáltatásokból és az alkatrész-értékesítésből származó bevétel szintén nem változott érdemben. Az új gépek kedvezőbb értékesítése mellett tehát az ágazat többi bevételi területén összességében nem mutatkozott növekedés.
A vállalkozások költségei, munkavállalói létszáma és készletállománya ugyanakkor emelkedett, miközben a beruházások az előző évi szinten maradtak. A változatlan árbevétel mellett növekvő költségek és készletek továbbra is figyelmet igényelnek a piaci szereplőktől.
Óvatos várakozások a második félévre
A 2026. július–decemberi időszakra vonatkozó várakozások visszafogottabb képet mutatnak. A teljes árbevételben és az új gépek értékesítésében csökkenésre számítanak, míg a használt gépek forgalma várhatóan az előző év azonos időszakának szintjén marad.
A válaszok alapján a szervizszolgáltatásokból és az alkatrész-értékesítésből származó árbevétel esetében is visszaesés valószínű. A költségek és a készletek további emelkedésével számolnak, miközben a foglalkoztatotti létszám várhatóan nem változik számottevően. A beruházásoknál szintén csökkenő tendencia rajzolódik ki.
Összességében a felmérés vegyes első félévi folyamatokat és óvatos második félévi várakozásokat mutat. Az új gépek értékesítése nőtt, a használt gépeké csökkent, miközben a gépértékesítésből származó és a teljes árbevétel az előző évi szinten maradt. A második félévre a válaszadók több területen visszaesést várnak. A MEGFOSZ rendszeres adatszolgáltatása hozzájárul ahhoz, hogy a magyarországi folyamatok az európai ágazati összesítésekben is megjelenjenek, és összevethetők legyenek más országok tapasztalataival.
A mostani cikk a legfrissebb ágazati helyzetképet foglalja össze. Ha tagjaink érdeklődnek az elmúlt öt év folyamatait bemutató idősoros összehasonlítás iránt, kérjük, jelezzék az info@megfosz.com címen. Kellő érdeklődés esetén az elemzést elkészítjük és egy későbbi hírlevelünkben tesszük közzé.
Szerző: Hodján Orsolya- MEGFOSZ
3. Hazai mezőgazdasági gépértékesítés 2026. I. félévében
2026. első fél évében élénkült a mezőgazdasági gépek iránti kereslet. A 2025-ben kijött kertészeti, illetve az állattartó telepek korszerűsítését célzó (ÁTK) támogatási programok ösztönzést adtak a géppiacnak. Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 128,8 milliárd forint értékben vásároltak új mező-gazdasági gépeket és eszközöket 2026. I. fél évben, ami 25 százalékos növekedés a 2025. I. fél évhez viszonyítva, de még mindig jelentősen elmarad a 2022. I. félévi eredménytől.
A támogatási források rendelkezésre állásától függő új gépek értékesítése mellett az alkatrészeladás éveken át folyamatos emelkedést mutatott, 2026 második negyedévében viszont megtört ez a trend. A gazdálkodók 49,7 milliárd forintot fordítottak a gépek üzemeltetéséhez, javításához szükséges alkatrészek beszerzésére a 2026. január–júniusi időszakban, ami 3 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi alkatrész-értékesítéshez képest (1. és 2. ábra).
Jelentősen nőtt a traktorok iránti kereslet, a magyar gazdák 2026. I. fél évben 1384 kerekes traktort vásároltak, ami 73 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi traktorbeszerzések mértékét. A nyugati, kelet-közép-európai, illetve távol-keleti márkákból 2026 első hat hónapjában az egy évvel korábbi eladásokhoz képest 582-vel több új kerekes traktor frissítette a gépparkot 40,6 milliárd forint értékben. Az állat-tartó telepek, valamint a kertészeti fejlesztések pályázatai lökést adtak a traktorpiacnak. Ezek a felhívások jellemzően a kisebb, 100–110 lóerőig (LE) terjedő tartományba tartozó gépekre vonatkoznak. A beérkezett adatok alapján a legnagyobb részarányt a 101–140 és az 50 LE alatti kategória képviselte 29, illetve 28 százalékkal 2026 első fél évében. Jelentős volt a növekedés valamennyi teljesítménykategóriában, az 50–100 LE traktorokból több mint két és félszer annyit értékesítettek, a 101–140 LE kategóriában megháromszorozódottak az eladások, de fokozott volt az érdeklődés a nagy teljesítményű traktorokra is.
Az önjáró rakodók értékesítése is számottevően növekedett a bázisidőszak eladásaihoz képest, ami 306 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény, az értékesített 231-ből 127-et a 7–9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodóból 67-et értékesítettek. A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 241-gyel szemben 348 talált gazdára.
A gabonakombájn-piac a bázisidőszak szintjén alakult, összesen 87 új arató-cséplőgép (14 milliárd forint értékben) került a gazdaságokba 2026 első fél évében. A betakarítógép-adapterekből idén júniusig 6 százalékkal maradt el az értékesítés az egy évvel korábbihoz viszonyítva, amiből 87 kukoricacső-törő, napraforgó-betakarító adapter és repcetoldat került a gazdaságokba a 2026. január–június időszakban.
A mezőgazdasági munkagéppiacon növekedett a kereslet a vizsgált időszakban. Legnagyobb darab-számban (1989 darab) a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből – az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva – 3 százalékkal több talált gazdára idén június végéig. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból, a magágykészítőkből és a tárcsás talajművelőkből vásárolták a legtöbbet a gazdálkodók. A szárzúzókból 6, a tárcsás talajművelőkből 33 százalékkal nőtt, a magágykészítőkből a bázisidőszak szintjén alakult a kereslet 2026 első hat hónapjában. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek 25 százaléka volt hazai gyártású termék a vizsgált időszakban.
Tápanyag-kijuttató gépekből (472 darab) idén június végéig 40 százalékkal többet, a növényvédő gépekből (630 darab) másfélszer annyit értékesítettek, mint egy évvel korábban. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók képviselték, melyekből 387-t értékesítettek az egy évvel korábbi 294-gyel szemben.
A vetőgépek értékesítése 16 százalékkal nőtt, 2026. I. fél évben 311 vetőgép talált gazdára 6,2 milliárd forint értékben, míg 2025 azonos időszakában 267 vetőgépet értékesítettek 4,7 milliárd forint értékben. A szemenkénti vetőgépekből adták el a legtöbbet (165 darab), ami 22 százalékkal haladta meg a bázis-időszaki forgalmat. Jelentős érdeklődés mutatkozott a magágy-előkészítő vetőgépek iránt, amiből 50 darabra volt kereslet.
A szálastakarmány-betakarítók értékesítése közel másfélszeresére nőtt az egy évvel korábbi eladásokhoz képest. Jelentősen nőtt a bálázógépek iránti kereslet. Mellettük 83 új bálacsomagoló gépet adtak el, több mint kétszeresét a bázisidőszak eladásainak.
Az öntözőgépek forgalma 75 százalékkal esett vissza a 2025. I. félévihez képest, idén június végéig 3,9 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 15,6 milliárd forint értékben.
A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 48 százalékkal nőtt 2026 első hat hónapjában, pótkocsikból több mint másfélszer annyit, 408-t adtak el. Tartálykocsikból 60 darabot értékesítettek, 6 százalékkal kevesebbet, mint a bázisidőszakban. A bálaszállítók eladása 56 százalékkal nőtt, 186 darabra volt igény az egy évvel korábbi 119-cel szemben. A takarmányozási gépekből közel kétszer annyit (68 darabot) értékesítettek közel 1,6 milliárd Ft értékben.
Forrás: AKI – Mezőgazdasági gépek forgalma 2026 I. félév XXXXVI évf. 3. sz.
4. Ősszel ismét kezdetét veszi a Legyél Te is agrárgépész! Országos Bajnokság – immár a kibővült Agrárgép Szövetség szervezésében
A napokban indult el a jelentkezés a MEGFOSZ országosan ismert versenyére, amely már tíz éve hívja az agrárgépész középiskolás diákokat egy színvonalas megmérettetésre. A korábbi évekhez hasonlóan idén is 4–5 fős csapatok jelentkezését várja a Szövetség a 11., 12. és 13. évfolyamos mezőgazdasági gépész, mezőgazdasági gépésztechnikus és mezőgazdasági technikus diákok közül.
A verseny szervezése mögött álló felkészült csapat a MEGFOSZ és a MEGOSZ egyesülésével, az Agrárgép Szövetség keretében még tovább bővült, így az eddigi szakmai stáb mostantól még nagyobb erőkkel és innovatív tudásanyag-átadással támogatja a jövő szakembereit.
.jpg)
A verseny során online fordulókban, különböző témakörökben bizonyíthatnak a csapatok, emellett online beküldendő részfeladatok, valamint egy az egész játék alatt készítendő gyakorlati építési feladat is várja őket.
A verseny 2026. október 5-én indul, a résztvevő csapatokról a következő hírlevélben számolunk be.
Szerző: Kiss-Wágner Orsolya-MEGFOSZ
5. Lendületben a pályaválasztás: Indulnak a pályaorientációs rendezvények!
Elkezdődött a tanév, és ezzel együtt a középiskolákban is felpörögnek a pályaorientációs napok és rendezvények! Szövetségünk és az Euroleasing Zrt. a közös Agro Cool Túra program keretében idén is teljes gőzzel csatlakozik a sorozathoz, hogy megmutassa a fiataloknak: az agrárgépészet a legmodernebb, legizgalmasabb technológiákat és biztos jövőt kínáló hivatások egyike.
Ahhoz azonban, hogy a jövő szakembereit valóban megszólítsák és elkötelezzék, szükségük van a tagság aktív közreműködésére is!
A Szövetség vezetősége bízik abban, hogy mind a helyi iskolák megkeresése, mind az operatív csapat által szervezett Agro Cool Túra kiemelt állomásai kapcsán számíthat a tagság segítségére.
Fontos, hogy megmutassuk közösen a pályaválasztás előtt álló diákoknak, mekkora élmény és lehetőség az agrárgépész szakma!
Szerő: Viczián Ágnes- MEGFOSZ
6. Euroleasing
Most még elérhető a kedvezményes 3%-os finanszírozás
Fejlesztené gépparkját vagy elektromos járművet vásárolna? A Széchenyi Lízing MAX+ program kedvező, akár 3%-os kamatozású forrást kínál a kkv-knak. Érdemes időben dönteni.
Részletek: Ide kattintva elérhető
Eladó agrárgépe van?
www.kocsi.hu
7. Leforgatásra kerültek az Agrár Channel legújabb adásai!
Szeptember 3-án négy kifejezetten aktuális, a szektort érintő témában rögzítette a Szövetség és az Euroelasing Zrt. az Agrár Channel legújabb adásait. A szakértő vendégekkel körbejártuk a mezőgazdaság legfontosabb pénzügyi, technológiai és piaci kérdéseit:
.png)
Pénzügyek és géppark-fejlesztés: A sikeres finanszírozási modellekről és a beruházások megtérüléséről Komiljovics Márk (Euroleasing Zrt., mezőgazdasági üzletág-osztályvezető) és Keller Károly (Strautmann Kft., közép- és délkelet-európai értékesítési igazgató) osztották meg tapasztalataikat.
- AI a mezőgazdaságban: A mesterséges intelligencia gépekben rejlő gyakorlati lehetőségeit Mesterházi Péter Ákos (AXIÁL Kft., agrárinnovációs üzletág szolgáltatási vezető) és Csiszár Zoltán (Euroleasing Zrt., fejlesztési igazgató) járták körbe.
- Generációváltás a gyakorlatban: Egy működő gazdaság átadásának és átvételének kulisszatitkaiba pillanthattunk be egy fiatal gazda szemszögéből, id. Szalay Ferenc (F&M Bt., ügyvezető tulajdonos) és ifj. Szalay Ferenc (F&M Bt., leendő ügyvezető) személyes példáján keresztül.
- A magyar géppiac helyzete és jövője: A gépgyártók és -forgalmazók kihívásairól, a támogatások piacmódosító hatásairól és a gépesítettség szintjéről Horváth Bence (Busa Bt., fejlesztőmérnök) és Kovács Zoltán (MBH Forrás Zrt., vezérigazgató) beszélgettek.
A Szövetség és az Euroleasing Zrt. ezúton is köszöni minden résztvevőnek a szakmai hozzájárulást és a tartalmas beszélgetéseket!
Az adások hamarosan elérhetővé válnak – érdemes lesz követni a csatornát:
https://www.youtube.com/@AgrarChannelPodcast
Szerző: Viczián Ágnes- MEGFOSZ
8. Átrendezik az agrárpályázatokat: több felhívást lezártak, ősszel újabb támogatások nyílnak
Jelentősen módosul a Közös Agrárpolitika támogatási menetrendje: az Irányító Hatóság több pályázatot lezárt, egyes őszi benyújtási szakaszokat törölt vagy későbbre halasztott.
Több, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve alapján meghirdetett pályázati felhívás lezárásáról döntött a KAP Nemzeti Irányító Hatósága. A változásokat az energiaellátással kapcsolatos kihívásokkal, a szélsőséges időjárással, az emelkedő termelési költségekkel, valamint az agráriumot érintő piaci és gazdasági nehézségekkel indokolták – olvasható a MAGOSZ főtitkár-helyettese, Nagy Viktor összefoglalójában.
A hatóság közlése szerint folyamatosan felül kell vizsgálni, hogy a rendelkezésre álló támogatási források milyen konstrukciókban segíthetik a leghatékonyabban a mezőgazdasági termelőket, az élelmiszeripari vállalkozásokat és a vidéki közösségeket.
Az Irányító Hatóság ezért annak lehetőségét is vizsgálja, hogy a közelmúltban lezárt programok egy részét később, az aktuális körülményekhez igazítva és a kedvezményezettek számára előnyösebb feltételekkel ismét meghirdesse. Ez azonban egyelőre lehetőség, nem pedig bejelentett újranyitás. A KAP Nemzeti Irányító Hatóság közleménye
Három pályázatot lezártak
Lezárult a „Vidéki infrastruktúra fejlesztések támogatása tanyákon” című pályázati felhívás. A program a tanyák alapvető infrastruktúrájának, egyebek mellett a villamosenergia- és vízellátásnak, valamint a kapcsolódó fejlesztéseknek a támogatását szolgálta.
Szintén lezárták a „Működő minőségrendszerhez történő csatlakozás támogatása” című konstrukciót. A pályázat célja az volt, hogy ösztönözze a mezőgazdasági termelőket a magasabb hozzáadott értéket képviselő, illetve elismert minőségrendszerekben előállított termékek piacra juttatására. A felhívás hivatalos adatlapja
Már nem nyújtható be kérelem a „Gazdaságátadási együttműködés támogatása” című programra sem. Ez a konstrukció a mezőgazdasági generációváltás előkészítését és a gazdaságátadási folyamatban részt vevők együttműködését segítette.
Elmaradnak a kisüzemi pályázat őszi szakaszai
Fontos változás érinti a „Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása” című felhívást is. Az eredetileg tervezett ötödik és hatodik benyújtási szakaszt törölték, így a program ősszel nem folytatódik.
Az Irányító Hatóság hivatalos tájékoztatása szerint a két szakasz elmaradása a felhívás módosításának része. A döntés azokat a kisebb gazdaságokat érintheti érzékenyen, amelyek az év második felében tervezték benyújtani fejlesztési kérelmüket.
Januárra halasztották a vizes élőhelyek támogatását
Nem ősszel nyílik meg a „Természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását elősegítő beruházások és azok fenntartása” című felhívás következő szakasza.
A módosított menetrend szerint a második benyújtási időszak 2027. január 14-én kezdődik, és január 27-ig tart. A program célja olyan beruházások ösztönzése, amelyek javítják a mezőgazdasági területek vízmegtartó képességét, valamint támogatják a természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását.
Ezekre még augusztusban lehetett pályázni:
A „Minőségrendszerek tájékoztatási és promóciós tevékenységének támogatása” című felhívás aktuális szakasza 2026. augusztus 26-ig tartott. A kétmilliárd forintos keretösszegű programban a támogatás az elszámolható költségek legfeljebb hetven százalékát fedezheti. A konstrukció célja az elismert minőségrendszerek és az azok keretében előállított hazai termékek népszerűsítése.
A „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” című felhívás jelenlegi szakasza 2026. augusztus 19-én zárult. A 22 milliárd forintos keretösszegű program október 15. és 28. között újabb benyújtási szakasszal folytatódik. További pályázati köröket decemberre, valamint 2027-re is terveznek.
A „Termelői csoportok, termelői szervezetek támogatása” című felhívásra augusztus 31-ig lehetett kérelmet benyújtani. A program teljes keretösszege 13,4 milliárd forint, egy kedvezményezett évente legfeljebb százezer eurónak megfelelő támogatásban részesülhet. A következő benyújtási szakaszt november 5. és december 16. között tervezik.
Szeptembertől felpörögnek az erdészeti pályázatok
Az ősz elsősorban az erdőgazdálkodók számára hoz újabb lehetőségeket. Az „Erdő-környezetvédelmi többéves kötelezettségvállalások”, vagyis az EKV I. harmadik szakasza szeptember 1-jén nyílik meg, és szeptember 30-ig tart. A program az erdők természetességi állapotának javítását szolgáló, az erdőtervben meghatározott kötelezettségeken túlmutató vállalásokat támogatja. Az EKV I. hivatalos menetrendje
Szeptember 3. és 16. között lehetett pályázni a „Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívás harmadik szakaszában. Ezt szeptember 17. és 30. között egy újabb benyújtási időszak követi. A 29,2 milliárd forintos program az elszámolható költségek legfeljebb 65 százalékát fedezheti, a támogatás felső határa pedig pályázónként 400 millió forint.
Az EKV II. második szakasza szeptember 24-én kezdődik, és október 8-ig tart. A konstrukció többek között a folyamatos erdőborítást biztosító művelési módokat, a szerkezetátalakítást és a kisebb léptékű ökoszisztéma-szolgáltatásokat támogatja.
Október 7-én indul az „Erdőtelepítés és fásítás támogatása” című felhívás következő szakasza. A kérelmeket november 4-ig lehet benyújtani. A program 64 milliárd forintos keretből segíti az erdők, ipari célú fás szárú ültetvények és egyéb fásítások létrehozását.
Egy határidőnél eltérnek a nyilvános információk
Az „Erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének, alkalmazkodásának vagy környezeti értékének növelése” című pályázattal kapcsolatban egyes tájékoztatások 2026. augusztus 31-i határidőt említenek. A KAP hivatalos pályázati oldalán jelenleg azonban nem szerepel ilyen benyújtási szakasz: a következő időszakot 2027. január 6. és 29. között jelölik meg.
A pályázóknak ezért ennél a konstrukciónál különösen fontos ellenőrizniük a mindenkori hivatalos dokumentációt és az esetleges újabb módosításokat.
A mostani átrendezésből az látszik, hogy a támogatási rendszer egyre közvetlenebbül próbál reagálni a klímaváltozásra, a termelési költségek emelkedésére és a piaci bizonytalanságokra. A lezárások ugyanakkor nem feltétlenül jelentik az adott támogatási célok végleges megszüntetését: az Irányító Hatóság már vizsgálja egyes konstrukciók későbbi, módosított feltételekkel történő újbóli meghirdetését.
Forrás: MAGOSZ, Horváth Attila - Agroinform.hu
9. Földindulás a NAK-nál: így változik a Kamara
Forrás: Agroinform
„Földindulás a NAK-nál: így változik a Kamara” címmel jelent meg az Agroinform cikke, amelynek ismertetése előtt röviden bemutatjuk, milyen szakmai munkával és javaslatokkal vett részt Szövetségünk a kamarai megújulásról szóló egyeztetésekben.
Az Agrárgép Szövetség az elmúlt hónapokban több szakmai anyaggal és javaslattal képviselte a mezőgazdasági gépgyártók és gépforgalmazók érdekeit a NAK megújításával kapcsolatos egyeztetésekben. Levélben fordultunk az agrárminiszterhez a kötelező kamarai tagság és az ágazatot érintő egyenlőtlen terhek felülvizsgálatát kérve, majd a kamarai törvény módosításának véleményezése során részletesen is megfogalmaztuk álláspontunkat. Kiemeltük az arányosabb tagdíjrendszer, a politikai befolyástól mentes szakmai működés és a szakmai szervezetek érdemi képviseletének fontosságát.
A NAK-kal folytatandó egyeztetések előkészítéséhez konkrét együttműködési javaslatokat is kidolgoztunk: az AgrárgépShow–Mezőfalva jövőjétől a szakképzés és a pályaorientáció erősítésén át a tagjaink munkáját segítő rendszeres ágazati adatszolgáltatásig. Célunk, hogy az együttműködés a gépágazat vállalkozásai és a gazdálkodók számára egyaránt kézzelfogható előnyöket teremtsen.
A most bemutatott kamarai reformtervekben több olyan törekvés is megjelenik, amelyet Szövetségünk korábban is szorgalmazott, különösen a tagdíjak felülvizsgálata és a szakmai érdekképviselet megerősítése terén. Az egyeztetések során megfogalmazott leveleink teljes szövege a mellékletekben olvasható, a NAK tervezett átalakulását pedig az Agroinform cikke mutatja be.
Tagdíjreform, szervezeti karcsúsítás és új választási rendszer jön a NAK átalakításában.
Átfogó szervezeti, gazdálkodási és választási reform indul a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK). Dr. Zoltán Péter kamarai biztos sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az év végéig tartó átmeneti időszak célja a köztestület politikai befolyástól mentes működésének kialakítása, gazdálkodásának átvilágítása, szakmai szerepének megerősítése és egy új kamarai választás előkészítése. A változások már a felső vezetést is elérték: új megbízott főigazgató irányítja a szervezetet, megszűnt az elnöki kabinet, vezetői pozíciókat számoltak fel, és további létszámcsökkentés is várható.
A kamarai biztos szerint a folyamat végén egy olyan köztestület működhet tovább, amely a mezőgazdasági termelők, az élelmiszeripari vállalkozások és a teljes élelmiszer-termékpálya szakmai érdekeit képviseli, szükség esetén a kormányzattal szemben is.
Az év végéig szól a kamarai biztos megbízatása
A kamarai biztos kinevezésének jogi alapját a kamarai törvény augusztusi módosítása teremtette meg. A jogszabályt 2026. augusztus 13-án hirdették ki, rendelkezéseinek meghatározó része augusztus 14-én lépett hatályba. A törvény lehetőséget ad kamarai biztos kijelölésére, továbbá arra is, hogy az elnökség határozatképtelenné válása esetén annak jogköreit átmenetileg a biztos gyakorolja.
Dr. Zoltán Péter hangsúlyozta: megbízatása átmeneti. A cél az új választási rendszer kidolgozása, a választás lebonyolítása és az új kamarai vezetés felállítása. A folyamat a tervek szerint decemberben lezárulhat, a biztos mandátuma pedig az új tisztségviselők megválasztását követően megszűnik.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az országos elnökség tagjai szinte kivétel nélkül lemondtak, ezért az elnökség működésképtelenné vált. Ennek következtében a törvény alapján az elnökségi jogköröket jelenleg a kamarai biztos gyakorolja.
Más néven működhet tovább a Kamara
Az átalakítás szimbolikus részeként a szervezet neve is megváltozhat. Zoltán Péter bejelentése szerint 2027-től Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara néven indulhat el az új működési korszak. A névváltással azt kívánják jelezni, hogy a köztestület hangsúlyosan az agrárium és az élelmiszergazdaság teljes vertikumának képviseletére koncentrál.
A Kamara több mint 400 ezer tagot tömörít. A tagság közel 90 százaléka regisztrált őstermelő, közülük mintegy 140 ezren folytatnak aktív piaci értékesítést. A társas mezőgazdasági vállalkozások száma mintegy 8500, az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártással foglalkozó regisztrált vállalkozásoké pedig körülbelül 11 300. A mezőgazdaságban és erdőgazdaságban szezonálisan 190–208 ezer ember dolgozik, az élelmiszeripar pedig körülbelül 145 ezer munkavállalót foglalkoztat. A Kamara szerepét ezért Zoltán Péter nem pusztán a közvetlen tagság szempontjából értelmezte: az agrár- és élelmiszergazdaság működése az ország teljes lakosságának élelmiszer-ellátására hatással van.
Jelentősen csökkenhetnek a kamarai tagdíjak
A reform egyik hangsúlyos pontja a kamarai tagdíjrendszer átalakítása. Az idei évben a tájékoztatás szerint nincs kamarai tagdíjfizetés, a 2027-től alkalmazandó konstrukciót pedig teljes egészében felülvizsgálják. A kamarai biztos szerint az őstermelőknek, kistermelőknek, családi gazdaságoknak és kisebb vállalkozásoknak jelentős díjcsökkentést kívánnak javasolni. Ugyanakkor a nagyobb gazdaságok és az élelmiszeripari cégek jelenlegi, akár több millió forintos tagdíjai is mérséklődhetnek. Konkrét összegeket egyelőre nem közöltek, mivel az új tagdíjrendszer kidolgozása még folyamatban van. A változtatás egyik célja Zoltán Péter szerint az, hogy a kamarai tagság számára érzékelhetőbb kapcsolat alakuljon ki a befizetett díj és a szervezet által nyújtott szakmai, érdekképviseleti és szolgáltatási tevékenység között.
Fotó: Agroinform
Politikai szerepvállalás helyett szakmai érdekképviseletet várnak
A kamarai biztos a NAK átalakításának első pilléreként a politikai befolyástól mentes működési rend kialakítását nevezte meg. Közlése szerint a mintegy 1300 kamarai alkalmazott számára belső utasítás készül, amely munkaidőben, illetve hivatalos minőségükben megtiltja a politikai tevékenységet és politikai véleménynyilvánítást. Zoltán Péter ezt alapvető szemléletváltásként értékelte. Álláspontja szerint az elmúlt időszakban a szakmai menedzsment mellett olyan tisztségviselői struktúra alakult ki, amely erősen összekapcsolódott a Fidesz és a MAGOSZ politikai tevékenységével.
Ezek a kamarai biztos politikai értékelései; az említett összefonódások és egyes konkrét ügyek vizsgálata még folyamatban van. A kamarai biztos azt hangsúlyozta, hogy az átalakítás célja nem egy másik politikai erő kamarai pozícióinak kiépítése. Megfogalmazása szerint olyan önálló érdekképviselet kialakítására törekednek, amely a gazdálkodói és élelmiszeripari szereplők véleményét gyűjti össze, és azt szakmai partnerként továbbítja az agrárkormányzat felé.
Az EU-s agrárérdekek képviseletében is szerepet szánnak a Kamarának
Az elképzelések szerint a megújuló Kamara nemcsak hazai ügyekben kaphat erősebb szakmai szerepet. A köztestület részt vehet a magyar agrárstratégia kidolgozásában, az Európai Unió közös agrárpolitikájával kapcsolatos magyar álláspont előkészítésében, valamint az uniós szakmai érdekérvényesítésben is.
Ehhez Zoltán Péter szerint szoros együttműködésre van szükség az agrártárca, a Nébih, az Agrárközgazdasági Intézet, az Agrármarketing Centrum, a felsőoktatási intézmények, a szakképzés és a szakmai érdekképviseletek között. A kamarai biztos egy holland mintát is említett, amelyben a szaktanácsadás, a felsőoktatás és az agrárgazdasági adatokra épülő tudásbázis egymással összekapcsolódva támogatja a termelőket. Ennek bizonyos elemeit magyar viszonyok között is alkalmazhatónak tartja.
Teljes pénzügyi átvilágítás kezdődik
A reform második nagy területe a NAK pénzügyi és gazdasági működésének vizsgálata. A törvény alapján szeptember 15-ig vagyonleltárral alátámasztott vagyonmérleget kell készíteni a július 31-i állapot alapján, amelyet a kamarai biztos ellenjegyez és megküld az agrárpolitikáért felelős miniszternek. A Kamara azonban ennél szélesebb körű átvilágítást tervez.
Vizsgálják többek között:
- a teljes pénzügyi beszámolót és eredménykimutatást,
- a mérleget és a cash flow-t,
- a várható 2026-os év végi pénzügyi helyzetet,
- a személyi jellegű ráfordításokat és vezetői struktúrát,
- a gépjármű-gazdálkodást és az idei autóbeszerzéseket,
- a külső tanácsadói szerződéseket,
- a marketingkiadásokat,
- valamint a megyei szervezetek gazdálkodását és létszámát.
A nem feltétlenül szükséges kifizetéseket és több külső szerződést felülvizsgálnak.
A „MAGOSZ-tizedet” is vizsgálják
Az átvilágítás részét képezi az a Zoltán Péter által ismertetett gyakorlat is, amely szerint egyes kamarai tisztségviselők tiszteletdíjuk 10 százalékát a MAGOSZ részére befizették. A kamarai biztos hangsúlyozta, hogy a vizsgálat lezárása előtt nem kíván jogi minősítést adni az ügynek. Azt ígérte, hogy a feltárt tényeket és az ezekből levont következtetéseket később nyilvánosságra hozzák.
Vizsgálják továbbá azokat az állításokat is, amelyek szerint kamarai adatbázisból származó e-mail-címek kerülhettek politikai kampánycélú felhasználásra. Zoltán Péter szerint ezen a területen adatvédelmi kérdések is felmerülhetnek, ám hangsúlyozta: a konkrét felelősség és a történtek részleteinek megállapítása az átvilágítás feladata.
Kérdéses a jégkármérséklő rendszer finanszírozása is
Kérdésünkre a kamarai biztos részletesebben is beszélt a jégkármérséklő rendszerről. Elmondása szerint a költségvetésben évente 2,5 milliárd forint szerepelt a rendszer működtetésére, miközben az általuk ismert adatok szerint a tényleges éves kiadás mintegy 1,8–1,9 milliárd forint körül alakult. Ez éves szinten hozzávetőleg 600 millió forintos eltérést jelenthet.
A kamarai biztos hangsúlyozta, hogy ebből önmagában nem következik szabálytalanság. Az átvilágításnak azt kell tisztáznia, mire fordították a teljes költségvetési összeget, és több évre visszamenően is megvizsgálják a finanszírozást. Zoltán Péter szerint más ügyekben is érkeztek információk a Kamarához, de addig nem kívánnak összegeket vagy felelősséget megállapítani, amíg az adatokat dokumentumokkal nem tudják alátámasztani.
A jégkármérséklés jövője továbbra is nyitott
Arra az Agroinform által feltett kérdésre, hogy a jégkármérséklő rendszer kamarai működtetése végleg megszűnhet-e, a biztos azt mondta: erről még nincs döntés. A Kamara kezelésében 964 talajgenerátoros egység működött, miközben magántulajdonban is számos eszköz üzemel. A rendszer teljes szakmai értékelését a következő hónapokban végzik el. Zoltán Péter szerint azt is tisztázni kell, hogy a jégkár elleni védekezés milyen mértékben tekinthető kizárólag agrárfeladatnak, hiszen a jégeső nemcsak mezőgazdasági ültetvényeket, hanem épületeket, járműveket és más vagyonelemeket is veszélyeztet. Ezért az is nyitott kérdés, hogy hosszabb távon mely szervezethez tartozzon a rendszer működtetése és finanszírozása.
A közfeladatokat egyenként vizsgálják át
A NAK számos állami és szakmai közfeladatot lát el, ezek körét pedig tételesen áttekintik. A kamarai biztos szerint minden feladatnál megvizsgálják, valóban szükséges-e, megfelelő helyen működik-e, indokolt-e a jelenlegi finanszírozása, és a Kamara megfelelően teljesíti-e. Új szakmai feladatok bevonása is elképzelhető. Az Agroinform kérdésére Zoltán Péter azt mondta: a jégkármérséklés mellett jelenleg még kevés olyan terület azonosítható, amelynél biztosan kijelenthető volna, hogy kikerül a NAK feladatai közül. Ehhez előbb el kell végezni a szakmai átvilágítást. Egy kérdésben ugyanakkor már körvonalazódik változtatási szándék.
Megszűnhet a kamarai tisztségviselők földbizottsági szerepe
A kamarai biztos szerint indokolt felülvizsgálni a kamarai tisztségviselők földforgalmi ügyekhez kapcsolódó szerepét. Zoltán Péter úgy fogalmazott, hogy a földügyletek elbírálásában a tisztségviselők olyan jogosítványokkal rendelkeztek, amelyek a jövő kamarai modelljében nem feltétlenül indokoltak. Álláspontja szerint a hatósági feladatokra továbbra is rendelkezésre áll a kormányhivatali rendszer, ezért ezt a kamarai jogkört várhatóan megszüntetnék vagy jelentősen átalakítanák.
A falugazdászok szerepét megerősítenék
Miközben a központi apparátusban létszámcsökkentés várható, a mintegy 700 falugazdászt a kamarai biztos a jövőbeli működés kulcsszereplőinek nevezte. A cél az, hogy a falugazdászok ne kizárólag támogatási kérelmek beadásában és adminisztratív feladatokban segítsenek, hanem erőteljesebben kapcsolódjanak be a szaktanácsadásba és a gazdálkodói vélemények összegyűjtésébe. Kétirányú kommunikációs szerepet szánnak nekik: közvetíteniük kell a termelők tapasztalatait és problémáit a Kamara felé, miközben a gazdálkodókat is tájékoztatják a szakmai változásokról. A 19 megyei főfalugazdász bevonásával külön falugazdász-stratégia készül, és a tervek között szakmai egyeztetés is szerepel.
Karcsúsítják a központi és megyei apparátust
A falugazdász-hálózat mellett több mint 500 további munkavállaló dolgozik a kamarai struktúrában. Ennek a körnek a létszámát, szervezeti elhelyezkedését és feladatait részletesen áttekintik. A kamarai biztos már most markáns létszámcsökkentést vetített előre. A megyei igazgatóságokra szintén kiterjed az átvilágítás. Megvizsgálják, hány munkavállaló dolgozik az egyes szervezeti egységekben, milyen feladatokat látnak el, és indokolt-e a jelenlegi szervezeti méret. A központi működés karcsúsítása miatt a NAK budapesti irodaigénye is csökkenhet.
Új választási rendszer készül
Az átalakítás egyik központi eleme a kamarai választási rendszer teljes reformja. A bemutatott modell egyelőre javaslat, amelyet társadalmi egyeztetésre bocsátanak, így a részletei még változhatnak. Az elképzelések szerint a jelenlegi 304 fős küldöttgyűlést egy 200 tagú testület váltaná. A 19 vármegye és Budapest egyaránt három küldöttet választana, így ebből a körből összesen 60 fő kerülne a közgyűlésbe. További 140 küldöttet szakmai és érdekképviseleti szervezetek delegálhatnának. A kisebb szervezetek egy, a közepes méretűek kettő, a nagyobb tagsággal működők három képviselőt küldhetnének. A cél az, hogy több agrárszervezet, független gazdálkodó és élelmiszeripari szereplő is tényleges beleszólást kapjon a kamarai döntéshozatalba.
Tízfős elnökséget választanának
A 200 tagú küldöttgyűlés választaná meg öt évre a tíztagú országos elnökséget. A jelölési rendszert úgy alakítanák ki, hogy tíz meghatározott mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági termékpálya egyaránt képviseletet kapjon. Ilyen terület lehet például a szántóföldi növénytermesztés, a tejágazat, a húságazat vagy a zöldség-gyümölcs termékpálya. Az adott terület képviselőjét csak az adott termékpályára jelölt személyek közül lehetne megválasztani. Ezzel azt kívánják elkerülni, hogy az elnökség összetétele aránytalanul egyetlen szakterület vagy érdekcsoport irányába tolódjon el.
Félévente cserélődne a kamarai elnök
Jelentős változás készül az elnöki tisztségnél is. Az elképzelés szerint az elnökség tíz tagja ötéves ciklust kapna, az elnöki pozíciót azonban félévente más elnökségi tag töltené be. A kamarai biztos ezt a svájci típusú rotációhoz hasonlította. A cél az, hogy a köztestület működése ne egyetlen elnök személyére épüljön, hanem kollektív vezetésre. Az elnökség stratégiai feladatokat látna el, továbbá részt venne a főigazgató kiválasztásában és a munkáltatói jogkörök gyakorlásában.
Megszűntek a tisztségviselői juttatások
A törvénymódosítás hatálybalépésével megszüntették a kamarai tisztségviselők javadalmazását. Zoltán Péter tájékoztatása szerint nincs tiszteletdíj, szolgálati személygépkocsi, telefon, laptop vagy külön iroda. A tisztségviselők csak igazolt költségeik megtérítésére számíthatnak. A cél az, hogy az új választáson minden jelölt azonosabb feltételek mellett indulhasson, és a kamarai tisztség betöltéséhez ne kapcsolódjon önálló anyagi érdekeltség.
Szeptembertől októberig készülnek az új szabályok
Szeptember 15-ig készülne el az új választási rendszer összefoglaló tervezete, szeptember 30-ig pedig a teljes választási szabályzat és a lebonyolítás rendje. Ezzel párhuzamosan elkészítik az új Kamara küldetésnyilatkozatát, stratégiáját, működési programját és falugazdász-stratégiáját. A tervek szerint október 20-ig várják a véleményeket, október végére pedig a beérkezett észrevételek alapján véglegesítik a dokumentumokat. A választást november vége és december között kívánják lebonyolítani.
Változott a NAK felső vezetése
A sajtótájékoztatón több azonnali személyi döntést is bejelentettek.
Papp Gergely – Fotó: Agroinform
Dr. Szinay Attila korábbi főigazgató távozott a NAK-tól, helyére Papp Gergely került megbízott főigazgatóként. A megbízás 2027 januárjának végéig szól. Zoltán Péter indoklása szerint szándékosan átmeneti kinevezésről döntöttek, hogy az újonnan megválasztott kamarai vezetés dönthessen arról, ki irányítsa hosszabb távon a menedzsmentet. A korábbi három főigazgató-helyettesi területből kettő maradt.
dr. Pesti Csaba – Fotó: Agroinform
A szakmai területet dr. Pesti Csaba megbízott főigazgató-helyettesként, a gazdasági területet Szigethy Zsolt főigazgató-helyettesként irányítja. A jogi és igazgatási főigazgató-helyettesi pozíció megszűnt, az azt betöltő dr. Molnár Katalin távozott a szervezettől.
Szigethy Zsolt – Fotó: Agroinform
Megszűnt az elnöki kabinet
A szerkezeti átalakítás részeként teljes egészében megszüntették az elnöki kabinetet, valamint azokat a tisztségviselői háttérfunkciókat, amelyekre az új működési modellben a kamarai biztos szerint nincs szükség. Bizonyos szakmai tevékenységeket – például a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatokat – más szervezeti egységekhez helyeznek át. Alsóbb vezetői szinteken is további átalakítás zajlik, több vezetői megbízás megszűnik.
A Kamara nonprofit szemléletű működését célozzák
A kamarai biztos szerint az átalakítás végső célja nem pusztán egy szervezeti karcsúsítás. Olyan pénzügyi modell kialakítását tervezi, amelyben a köztestület nem profittermelő szervezetként viselkedik, hanem bevételeit szakmai feladataira, szolgáltatásaira és szükséges fejlesztéseire fordítja. A NAK bevételei tagdíjakból, állami támogatásokból és európai uniós forrásokból származnak. A falugazdász-hálózat bérköltségének jelentős részét például uniós finanszírozás fedezi. Zoltán Péter szerint éppen ezért minden forrás felhasználásánál fokozott átláthatóság szükséges.
Rendőrségi megkeresés is érkezett
A sajtótájékoztató végén a kamarai biztos arról is beszámolt, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól megkeresés érkezett a NAK-hoz. Elmondása szerint a hatóság olyan információkat kért be, amelyek egy választási időszakban közpénzből finanszírozott nyomtatott sajtótermékek terjesztésével kapcsolatosak. A kamarai biztos közölte, hogy a Kamara együttműködik a hatósággal, és átadja a rendelkezésére álló adatokat.
A Szántóföldi Napok jövőjéről is döntenek
Az Agroinform arra is rákérdezett, folytatódhat-e a NAK Szántóföldi Napok rendezvénysorozata. Zoltán Péter erre egyértelmű megszüntetési szándékot jelzett. A biztos megközelítése szerint minden rendezvénynél azt kell vizsgálni, hogy valóban szolgálja-e a gazdálkodók szakmai tájékoztatását és a Kamara alapfeladatait.
Decemberre új korszak kezdődhet
A következő hónapokban tehát párhuzamosan zajlik a pénzügyi átvilágítás, a közfeladatok értékelése, a szervezet átalakítása, a tagdíjrendszer reformja és az új választási modell kialakítása. Zoltán Péter szerint a folyamat akkor tekinthető lezártnak, amikor az új szabályok alapján megválasztott elnökség átveszi az irányítást.
A kamarai biztos azt ígérte, hogy az új vezetés egy átvilágított, rendezett pénzügyi helyzetű és szakmai működésre koncentráló szervezetet vehet át. A következő hetek egyik meghatározó kérdése az lesz, mit tár fel a gazdasági vizsgálat, mely közfeladatok maradnak a Kamaránál, milyen mértékű szervezeti karcsúsítás következik, és milyen formában kapnak tényleges beleszólást a gazdálkodók, valamint az agrár- és élelmiszer-gazdaság szakmai szervezetei az új kamarai struktúrában.
Indexkép: Agroinform/dr. Zoltán Péter kamarai biztos
Forrás: Agroinform.hu -Haitzmann Ágnes
10. Fontos állásfoglalások a duális képzőhelyek számára
A duális képzésben résztvevőket érintő két kulcsfontosságú hivatalos állásfoglalásról kaptunk hírt.
Budapest Főváros Kormányhivatalának tájékoztatása alapján a szakképzési munkaszerződéssel korábban foglalkoztatott személyek ugyanannál a cégnél történő későbbi foglalkoztatásához nem állapítható meg bértámogatás (pl. Ifjúsági Garancia Plusz, GINOP Plusz). Emellett a Magyar Államkincstár állásfoglalása rögzíti a keresőképtelenség és a szabadság szabályait szakképzési munkaszerződés esetén. A részletes tájékoztatókat, az eljárásrendi tudnivalókat és a vonatkozó jogszabályi hátteret a csatolt dokumentumokban tekinthetik meg.
