MEGFOSZ-75. hírlevél

Tractor of the Year
9. Év traktora 2022: itt vannak a győztesek!

11 márka 14 modellje versenyzett az Év traktora 2022 címért, de közülük csak 4 nyerhetett a meghirdetett 4 kategóriában. A győztesek listáját október 19-én közölték, a bolognai EIMA szakkiállítás nyitónapján.

Bővebben

10. NÉBIH-Januártól csak vizsgáztatott permetezőgéppel szabad dolgozni

Tájékoztatást tett közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a növényvédelmi gépek kötelező műszaki felülvizsgálatáról és a 2022-ben várható ellenőrzésről.

Bővebben

11. ILYEN LÍZINGET EDDIG NEM TALÁLHATTAK A KKV-K!

Széchenyi Lízing GO! konstrukció állami kamat- és költség támogatással.

1. LEHETŐSÉGET NYITUNK A BŐVÜLÉSRE!
GYARAPÍTSA GAZDASÁGÁT AZ MKB HEKTÁR PLUSZ TERMÉKCSALÁDDAL!

Az MKB Bank hetvenéves vállalatfinanszírozási tapasztalattal, innovatív megoldásokkal és szakértő hozzáértéssel segíti az agrárvállalkozásokat.

A MEGFOSZ tagok számára is elérhető az MKB Bank finanszírozási megoldása, az MKB Hektár Plusz Termékcsalád. Olyan termőföld alapú finanszírozást kínálunk, amely beruházásokra*, termőföldvásárlásra vagy akár szabad felhasználásra is fordítható.  Az AVHGA Krízis Agrárgarancia Program keretében már 90%-os** kezességgel igényelhető a forrás és tenyészállat*** vásárlásra is használható.

Lehetőséget nyitunk a bővülésre a mezőgazdasági őstermelők, az őstermelők családi gazdasága, az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások**** részére is.

AMIT NYÚJTUNK:

MKB Hektár Plusz Termőföld Hitel:

• Termőföldvásárlás
• Hitelkiváltás

MKB Hektár Plusz Beruházási Hitel**:

• Ingatlan építés, fejlesztés, beruházás
• Gépbeszerzés
• Ültetvénytelepítés
• Technológia vásárlás
• Hitelkiváltás
• Tenyészállat vásárlás***

MKB Hektár Plusz Szabadfelhasználású Hitel:

• Szabad felhasználás
• Hitelkiváltás

ÉLJEN A LEHETŐSÉGGEL!

TeleBankár: 06 80 333 770

www.mkb.hu/agrar  

Kiegészítő információk

*A Bank számára elfogadható módon igazoltan mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódnak.

**Az AVHGA Krízis Agrárgarancia Program keretén belül, a vonatkozó feltételek teljesülése esetén.

***A 2000. évi C számvitelről szóló törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján.

****MKB Hektár Plusz Beruházási hitel és MKB Hektár Plusz Szabadfelhasználású hitel igénylése esetén.

Jelen tájékoztató nem teljes körű és nem tekinthető a Ptk. szerinti kötelező ajánlatnak. A további részletekről tájékozódjon az MKB Bank honlapján, az mkb.hu/agrar oldalon vagy bankfiókjainkban, vagy hívja az MKB TeleBANKárt a 0630/333770-es telefonszámon.

A többi iparággal összehasonlítva a mezőgazdaságban volt eddig a legcsekélyebb akadályoztatás a koronavírus miatt. Most már azonban erre a területre is nagyon nagy hatással van, amely befolyásolhatja a piac további működését és változásokat is hozhat a fogyasztók számára.

A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége egy belső felmérést végzett a gépforgalmazó tagok között és az eredmény egyértelműen kimutatja, hogy a korábbi évekhez képest sokkal nehezebb a külföldről érkező alkatrészek beszerzése. A beszerzési idő lényegesen, akár 4-6 hónapra is elhúzódhat és több alkatrész gyártási ideje is sokkal hosszabb. Az alkatrész-ellátottság a szervizelési munkánknál általánosan nem okoz még nagy gondot, hiszen a cégek figyelnek arra, hogy a raktárjaikban minden szükséges eszközt időben beszerezzenek, de hirtelen új igény esetén a várakozási idő meghosszabbodhat.

Sajnos az új gépek beszerzésének a várakozási ideje is átlagosan 5 hónapra nőt, amely akár 12 hónapig is elhúzódhat, de szerencsére egyik típusú mezőgazdasági gépből sincs hiány. 

A mezőgazdasági cégek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fogyasztók ezekből a nehézségekből szinte semmit ne vegyenek észre és minél hamarabb kiküszöböljék és elhárítsák a problémákat. Raktáriakban a készletek rendelkezésre állnak és továbbra is törekszenek arra, hogy a partnereiket zökkenőmentesen ki tudják szolgálni. 

Forrás: MEGFOSZ – Viczián Ágnes

Az őszi csapadékosabb időjárás és az évszakhoz kapcsolódó mezőgazdasági munkák során időszakosan sárfelhordásos szakaszokkal is találkozhatnak a közlekedő. A termőföldekről közútra történő sárfelhordást ugyanakkor sokkal egyszerűbb megelőzni, mint megszüntetni, ennek fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) új, közös videójában: https://www.youtube.com/watch?v=dhRFgf2rZwQ&feature=youtu.be

 A Magyar Közút útellenőrei folyamatosan járják a kezelésükbe tartozó 32 ezer kilométeres közúthálózatot, munkájuk része az is, hogy a közlekedésbiztonság fenntartása érdekében bármilyen közúti szennyeződést eltávolítsanak a burkolatról, amit a közlekedők okozhatnak utazásuk során. Ugyanakkor jogszabály is általánosan tiltja a szennyezést, hiszen azon túl, hogy a biztonságos közlekedést veszélyezteti, esztétikailag sem nyújt szép látványt egy sáros burkolat. Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor a mezőgazdaságban dolgozóknak a kedvezőtlen talajviszonyok ellenére is szükséges a munkájukat elvégezniük. A Magyar Közút és a MEGFOSZ ezért arra kéri a mezőgazdasági géppel közlekedőket, hogy ilyen esetben a közútra való felhajtást megelőzően a gépjárművük kerekeinek felületéről, valamint a gumi bordáiból távolítsák el a felragadt sarat. Amennyiben erre nem kerül sor és a sár hosszabb ideig a burkolaton marad, akkor azt később sokkal nehezebb letakarítani – csak a többszöri vizes seprés hoz eredményt és jelentős plusz anyagi ráfordítással is jár –, nem beszélve arról, hogy a saras burkolat balesetveszélyes is lehet. A közlekedőknek érdemes szem előtt tartani, hogy a következő hetekben egyes térségekben a szokásosnál is több mezőgazdasági járművel találkozhatnak, ezért fokozott óvatosságot, türelmet és megértést kérnek tőlük is a szakemberek.

A Magyar Közút és a MEGFOSZ nemrég kötött együttműködési megállapodást, melynek részeként a társaságok a jövőben további közös edukációs tartalmakkal segítik majd a türelmesebb, biztonságosabb közúti közlekedést. A témában a két társaság közös közleménye itt érhető el: https://internet.kozut.hu/2021/09/06/egyuttmukodesi-megallapodast-kotott-a-magyar-kozut-es-a-mezogazdasagi-eszkoz-es-gepforgalmazok-orszagos-szovetsege/.

Forrás: MEGFOSZ és MK

Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt vezérigazgatója megnyitójával kezdődött a XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Hódmezővásárhelyen.

Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon – amely az OMÉK társrendezvénye – bemutatkozó cégek képviselői és a látogatók előtt többek között arról beszélt, hogy a pandémia mindenki életét megváltoztatta, így a kiállításszervezőkét is. Ami azt jelentette, hogy a múlt évben elmaradt az áru- és állatbemutató kiállítás, az idén pedig nem tavasszal, hanem ősszel rendezik meg azt.

Antal Gábor

Bejelentette: a tervek szerint jövőre a szokott időben, 2022. május 5–7. között rendezik meg az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat.

Jelezte: az állattartók helyzete általában nehéz, mivel megemelkedtek a takarmányárak. De más költségek ára is magasabb lett – példaként a csomagolóanyagokat és az energiát említette. Az állattenyésztők által előállított termékek ára azonban nem követi az input anyagok drágulását. Ezen a vezérigazgató szerint változtatni kell, mert ha nincs jövedelem ebben az ágazatban, akkor nem lehet arra számítani, hogy a fiatalok ezt a tevékenységet folytatni fogják. Ha pedig Magyarországon nem lesz állattenyésztés, akkor nem lesz Magyarországon honi élelmiszeripar sem. Az állattenyésztők megbecsülése ezért a társadalom közös felelőssége – mutatott rá Antal Gábor.

Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy ez a nap a magyar állattenyésztők ünnepe, annak ellenére is, hogy jelenleg nehéz helyzetben van a mezőgazdaság ezen ágazata. Az a negyedszázados hagyomány, ami a kiállítás nyomán az állattenyésztőket Hódmezővásárhelyhez köti, nem szakadt meg a koronavírus-járvány ellenére sem, amit az is mutat, hogy a mostani eseményen szintén sokan vesznek részt. Felhívta a figyelmet: Hódmezővásárhely és térsége, azaz a Dél-Alföld „a magyar mezőgazdaság aranytartaléka és egyben aranybányája is.” Nem véletlen, hogy a térségben az állattenyésztés is nagy szerepet játszik a növénytermesztés mellett. Megjegyezte azonban, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyának megteremtésére soha nem volt nagyobb szükség, mint ma, ugyanis – mint mondta – a növénytermesztés, az állattenyésztés és a feldolgozóipar csak szorosan egymással együttműködve működhet és kell működnie.

Dr. Gyuricza Csaba

Azért nagyon fontos, hogy a mostanit és az ehhez hasonló kiállításokat a fiatalok is lássák, mert csak így lehet őket bevonzani az agráriumba, abba az ágazatba, amely ma a világon is az egyik leginnovatívabb területe a gazdaságnak. Meg kell ugyanis szólítani a legfiatalabbakat, a középiskolásokat és az egyetemistákat is annak érdekében, hogy az agráriumban a lehető legzökkenőmentesebben menjen végre a generációváltás. A fiataloknak ugyanis látniuk kell a dinamikus fejlődést, és azt, hogy ha az agráriumot választják élethivatásul, akkor a számításukat is megtalálják. Ezért épül egymásra Bábolna, Hódmezővásárhely és Kaposvár. És ezért is jött létre a MATE, hogy egységbe fogja az agrárium minden területét az innováció, az oktatás és a kutatás oldaláról.

Jó hír az, hogy ezt az egyetem az állattenyésztés oldaláról is megtette, létrehozva egy állattenyésztési erőközpontot – mondta a MATE rektora.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kifejtette: az a kitartás és folyamatos fejlődés, amin az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok rendezvénysorozata csaknem három évtized alatt végigment,”megsüvegelendő”. A magyar mezőgazdaság ugyanis nem lehet sikeres egy sikeres állattenyésztési ágazat nélkül. Ezt demonstrálja a hódmezővásárhelyi kiállítás, amely az OMÉK társrendezvénye.

Győrffy Balázs

Jelezte: a magyar agrárium rendkívüli fejlődés előtt áll. Azok a pénzösszegek, amelyek az ágazatba áramlanak, rendkívül nagy lehetőséget jelentenek minden magyar gazdálkodó számára, mivel megteremtik a legújabb technológiák és technológiai eszközök üzemszerű használatának feltételeit, a végrehajtandó beruházásoknak köszönhetően. Ezért célszerű befektetni a jövőbe – mondta a NAK elnöke.

A mezőgazdaságban és az állattenyésztésben annyi változás történt az elmúlt tíz évben, amennyi a megelőző száz évben összesen. Az állattenyésztési ágazatokban gazdálkodóknak az utóbbi évek során számos nehézséggel kellett szembenézni, azonban példamutatóan helytálltak a koronavírus-járvány idején is, és folyamatosan kiemelkedő munkát végeznek, ugyanúgy, ahogy mindenki más az agráriumban – emelte ki Tarpataki Tamás a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, amikor megnyitotta a kiállítást.

Tarpataki Tamás

Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár az állattenyésztőknek megköszönte, hogy bármilyen időjárási viszonyok között, ünnepnapokon, vagy akár az elmúlt időszak járványügyi helyzetében is állhatatosan végzik a munkájukat. Ennek során az Agrárminisztériumra (AM) és a kormányra mindenkor számíthatnak. A rendkívüli idők rendkívüli helytállást követeltek, a magyar állattenyésztőkre is hosszabb ideje nehéz évek járnak – fogalmazott. A 2014-es orosz embargót a tejválság, az afrikai sertéspestis-járvány, a madárinfluenza, majd a koronavírus-járvány követte, aminek nyomán a takarmányárak robbanása is bekövetkezett.

A nehézségekre reagálva döntött a kormány arról, hogy több mint 4 milliárd forinttal megemeli az állatjóléti és a tenyésztési támogatások forráskeretét annak érdekében, hogy az abrakfogyasztó ágazatok összes jogos támogatási igénye kifizethető legyen. Emellett elindult az a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer is – Európában elsőként –, ami minden gazdaság számára lehetővé teszi a fel nem róható okokból fakadó jövedelemcsökkenés visszapótlását, akár 70 százalékos mértékig. Ezért minden magyar állattartónak érdemes belépni enne a rendszerbe – jegyezte meg a helyettes államtitkár, hozzátéve: a lehetőségek és a fejlődés kínálta korszerűsítés eredményessége érdekében fontos az integráció, az együttműködés növelése is, amit a kormány ösztönözni kíván.

Hozzáfűzte: az állattartás történetileg örökölt technológiai lemaradásának ellensúlyozása érdekében minden olyan állattartó telepi fejlesztést támogat a kormány a vidékfejlesztési forrásokból, amely hozzájárul a versenyképesség növeléséhez, a hatékonyabb termeléshez. Mivel fejlett élelmiszeripar nélkül nem lehet levetni az alapanyag-termelő agrárium évtizedek alatt kialakult képét, és nem lehet biztonságosabbá tenni az alapanyag-termelést sem, a nagy hozzáadott értéket teremtő, jelentős feldolgozóipari fejlesztések számára akár ötmilliárd forint támogatás is rendelkezésre áll egy-egy beruházási projekt megvalósításához.

A helyettes államtitkár felidézte azt is: a kormány tavaly a Gazdaságvédelmi Alap forrásai révén 25 milliárd forintot biztosított a gazdálkodók és az élelmiszeripari vállalkozások részére, amelyből az állattenyésztési ágazatok számos jogcímen kaptak arányos támogatást.

Hangoztatta ugyanakkor, hogy minden nehézség ellenére büszkék lehetünk a gazdáinkra, ugyanis az állattenyésztés kibocsátása az elmúlt tíz évben jelentősen nőtt. Míg 2010-ben 614 milliárd forint volt, 2020-ra 1026 milliárd forintra emelkedett, ez 67 százalékos növekedésnek felel meg, vagyis mindez a szakma lendületét mutatja; a cél pedig az, hogy ez a lendület a jövőben is kitartson – mondta Tarpataki Tamás.

Sótonyi Péter

A megnyitó ünnepségen Sótonyi Péter professzornak, az Állatorvostudományi Egyetem rektorának és Fekete Balázsnak, a Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési ágazatvezetőjének, a kiállítás igazgatójának több évtizedes eredményes szakmai munkájukért elismerést adtak át.

Sótonyi Péter a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) Horn Artúr Díját kapta.

Fekete Balázs

Fekete Balázs, a Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési ágazatvezetője, a kiállítás igazgatója a kiállítás főszervezője, kitalálója 40 éve a Hód-Mezőgazda Zrt. munkatársa, ez alkalomból a cég Tóth Béla kisplasztikájával köszöntötte, amit Harsányi Zsolt tulajdonos adott át.

Forrás: AgroNapló

Újra a megszokott módon működik a Hungexpo Zrt., a rendezvényeit, konferenciáit és kiállításait a korábbi formájukban rendezi meg – jelentették be a társaság vezető szakemberei október elején Budapesten, a cég székhelyén, a megújult rendezvényközpontban egy üzleti reggeli keretében.

„Nehéz időszak áll mögöttünk, viszont mi újult erővel indulunk az ősznek és alig várjuk, hogy ismét találkozhassunk partnereinkkel és eredményes kiállításoknak adhassunk otthont – foglalta össze bevezetőjében az elmúlt másfél évet Szilvási Krisztina, a Hungexpo kereskedelmi igazgatója, hozzáfűzve: „elkészült a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ fejlesztése, amiről nemcsak beszélni fogunk, hanem körbe is vezetünk mindent jelenlévőt". Így az üzleti reggeli résztvevői az elsők között nézhették meg a megújult rendezvényközpontot.

Az AGROmashEXPO és AgrárgépShow agrár-szakkiállítást 2022. január 26-29. között rendezik meg a megújított vásárközpontban – tájékoztatta a jelenlévőket Szántó Gabriella, a társaság kommunikációs és marketing igazgatója. Kiemelte: a két kiállítás együtt az agrárágazat legrangosabb és legnagyobb szakmai bemutatója Magyarországon, aminek régiós szerepe is folyamatosan növekszik.

Felidézte: a múlt évben – azaz 2020-ban – a szóban forgó szakkiállításon a teljes kiállítási csokor auditált adatai alapján a 33 601* négyzetméternyi nettó kiállítási területen 280* kiállító mutatkozott be – ez mintegy 350* céget jelentett -, és négy nap alatt több mint 44 165 ezer látogató látta a kiállítást, amin 17* szakmai programon is részt vehettek az érdeklődők. A látogatók tizenegy témakörben tájékozódhattak a legújabb mezőgazdasági gépek, felszerelések, berendezések kínálatától, a vetőmagok és egyéb szaporító anyagok, valamint az agrárelektronika, méréstechnika, automatizálás újdonságain át, az agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés aktualitásaiban.

A tavalyi látogatók 44 százaléka első számú döntéshozó volt, 8,6 százaléka pedig külföldről érkezett - a legtöbben Szerbiából, Montenegróból, Szlovákiából, Romániából, Horvátországból, Olaszországból –, 50 százalékuk tervez gépberuházást, 20 százalék célja volt a helyszíni gépvásárlás, 58 százalékuk pedig egy egész napot eltöltött a kiállításon. Legtöbben a növénytermesztés iránt érdeklődtek, ők tettek ki a látogatók mintegy kétharmadát, az állattenyésztés pedig 20 százalékukat érdekelte leginkább.

A kommunikációs és marketing igazgató arról is beszélt, hogy a cég területfejlesztési terveinek megvalósulása lehetővé teszi, hogy a 2022. január 26-29. között zajló AGROmashEXPO kiállításon két új pavilon kerüljön megnyitásra (E, H), a korábban használt A, B és D pavilonok, pedig megújulva várják a résztvevőket. Hozzátette: a kiállítás nyitvatartási ideje változatlan, szerdától péntekig 9.00 órától 18.00-ig, míg szombaton 9.00 órától 17.00-ig várjuk az érdeklődőket. A látogatók pedig a három ponton: a főépület felől a B pavilon felé, C foyer és III-as kapu igénybevételével léphetnek be a kiállításra. További információ a www.agromashexpo.hu oldalon található.

Szántó Gabriella még arra is felhívta a figyelmet, hogy az idén is meghirdetik a hazai és nemzetközi termékfejlesztési díjpályázatot az input, a gépesítés és a logisztika kategóriában, amire a kiállítók pályázhatnak. A pályázatok feltöltése ez év október 25 és november 19-e között lehetséges. A díjazottak a kiállítás megnyitóján a Fórum színpadon ünnepélyesen vehetik át a díjakat és okleveleket – jegyezte meg, emlékeztetett: 2020-ban 36 pályamű érkezett be a kiírásra, és 3 pályázat nagydíjban, további 9 pályázat pedig különdíjban részesült.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2022-ben először hibrid formában, vagyis a hagyományos fizikai kiállítás mellett virtuális formában is várják majd a kiállítókat és látogatókat. Így azok a látogatók is találkozhatnak az árumustra kiállítóinak bemutatkozásával, akik valamilyen okból nem tudnak személyesen ellátogatni a kiállításra.

A következő FeHoVa - 28. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítást 2022. február 17-20. között rendezik meg – mondta Szilágyi Balázs kiállításigazgató. Rámutatott, hogy ez az esemény a vadászok és a horgászok hagyományos szakmai találkozója, ami lehetőséget nyújt számukra többek között: a termékek és szolgáltatások kínálatának bemutatására; új kapcsolatok kiépítésére, valamint a régi kapcsolatok ápolására, valamint előadások, partnertalálkozók lebonyolítására; a potenciális célközönség hatékony elérésére.

Az igazgató emlékeztetett: a tavalyi adatok szerint a múlt évben az eseményen 284 kiállító vett részt 14 országból, és 4 nap alatt 50 ezer látogatója volt a kiállításnak. Elmondta még, hogy jövőre a FeHoVa mellett egyidejűleg kísérő rendezvényként tartják meg: a IX. MEOESZ-FeHoVa Nemzetközi kutyakiállítást, a III. FeHoVa Nemzetközi Nyílt Preparátor Versenyt, valamint STIHL versenyt és bemutatót is. Az érdeklődők bővebb információ: www.fehova.hu weboldalon találhatnak.

Ezt követően Szántó Gabriella még arról is beszélt az üzleti reggelin résztvevő szakembereknek – a Hungexpo partnereinek –, hogy a kiállítás hatékony marketing eszköz, de a kiállítón sok múlik, hogy valóban az elvárt eredményt hozza egy-egy árubemutató. Ezek pedig: a stratégiai tervezés alkalmazása; kiállítási megjelenésnek a céges marketing tevékenység részét kell képeznie; nem szabad mindent a szervezőkre bízni, a sikerért a kiállítónak is „dolgoznia kell”; a sikeres kiállítási megjelenés kulcsa a hozzáértő standszemélyzet, ezért ügyelni kell a kiválasztásra; a kiállításokon és vásárokon történteket célszerű után-követési technikával nyomon követni, és az esetlegesen szükséges teendőket elvégezni, valamint nem szabad megfeledkezni a follow up-ról, értékelésről – jegyezte meg a kommunikációs és marketing igazgató.

* a Centrex International E.S.U.által auditált anyag (2020)

Forrás: AgroNapló

A fényképek forrása: ODPictures Art Studio, BFK

A Mezőgépgyártók Országos Szövetsége 30 éve szakmai együttműködéssel támogatja a hazai mezőgazdasági gépgyártást. Az évforduló alkalmából rendeztek ünnepséget. Arról is beszéltek: a fiatalokat meg kell arról győzni, hogy agrárgépésznek lenni "szexi".

- Szükségünk van egy erős mezőgép-iparra. Szerencsére az elődeink 1991-ben, a szövetség megalapításával egy védőhálót vontak a tagságunk alá, összehozták azokat a gépgyártó vállalatokat, amelyek a rendszerváltás zivatarában talpon tudtak maradni – így fogalmazott a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének elnöke, Csanádi Tamás. A fennállásuk 30. évfordulóját ünnepelték ma közel 150 meghívott vendéggel a lajosmizsei Geréby Kúriában.

Csanádi Tamás, a MEGOSZ elnöke

Az elmúlt tíz évre visszatekintve elmondta: látható, hogy amikor erős és közvetlen volt a géptámogatás, akkor erős volt a géppiac, hiszen a külföldi gyártók gyorsabban tudtak reagálni kapacitásaikkal. Amikor ez kifutott, a géppiac visszaesett. A gépgyártóink viszont stabilak maradtak, sőt, a volumen növekedett is, főleg az exportorientáltság miatt. Mindez a döntéshozókhoz is eljutott, egyre inkább a komplett technológia, az értékláncok irányába hatnak a támogatások. Nem szeretne jóslásokba bocsátkozni, szögezte le, de idén szerinte a géppiac és a gépgyártás is át fogja szárnyalni a 200 milliárdos határt. Világszínvonalú a kínálatunk a talajművelés, a növényvédelem, a post harvest technológiák terén. Kiemelte azt is, hogy a hazánkban tevékenykedő külföldi tulajdonú gyártók zöme a fejlesztését is itt végzi, azaz nem pusztán bérgyártásról van szó.

Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége elnöke a magyar agrárgépészek egyre jelentősebb léptékű fejlesztéseiről beszélt az előadásában. Munkája és napi tapasztalatai kapcsán pontosan tudja, hogy például egy „Made in Germany” felirat mögött olykor akár 30 százalék a magyar tudás, a magyar munka eredménye. Ehhez azonban sok gépészre van szükség, többek között pár éve a MEGOSZ-szal együtt ezért kezdték a Legyél te is mezőgépész! programot.

Kellenek a fiatalok, ahhoz, hogy őket elérjék, eddig elképzelhetetlen felületeken kell reklámozni, mint a TikTok, a Facebook, vagy az Instagram. Azért, osztotta meg az első hallásra talán meglepő kifejezést, hogy agráriumot „szexivé tegyék” annak a generációnak.

Jó lehetőség a megjelenésre egy-egy kiállítás, mint például a közelmúltban lezajlott OMÉK, ahol örömmel látta, hogy sok fiatal nézett szét.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosa, Lepsényi István a hidrogént nevezte egy sok lehetőséggel kecsegtető új, érdekes területnek. Az Európai Unió 2019-ben erről a kémiai elemről kijelentette: korkompetencia, mert, bár a technológia teljes folyamata még sok fejlesztést igényel, ha el akarjuk érni a 2050-es klímacélokat, az csak a hidrogénnel valósulhat meg. A hidrogén felhasználás a következő 20-30 évben tízszeresére növekszik majd, jelenleg évi 150 ezer tonnát állítunk elő, harmadát a műtrágyagyártás, a többit a kémiai üzemek használják fel. A mezőgazdaság pedig úgy kerül ebbe a képbe, folytatta a miniszteri biztos, hogy a járművek közlekedésre használják majd.

- Amikor átvettem annak idején a tárca vezetését, az egyik kérésem az volt, hogy hívhassuk Agrárminisztériumnak. A névvel is jelezni akartam, hogy más kihívásokra kell reagálni a 21. században. Pontosan ezt keresi az a korosztály, amely most dönt arról: elkötelezi-e az agrárium felé magát, vagy sem – ezt Nagy István agrárminiszter jelentette ki. - A társadalom azt várja el, hogy legyen az agrárium „zöld”, ezt pedig az önök által fejlesztett eszközökkel lehet elérni. Nagyszerű érzés látni a nagy gépmárkákat, és közben tudni azt, hogy mennyi abban a magyar fejlesztés.

Nem vagyunk lemaradva, és most ismét lendületet tudunk ahhoz venni, hogy ismét elfoglaljuk a méltó helyünket. Az ösztönző támogatási rendszer kialakításán túl ehhez szükség van a színvonalas műszaki kultúrára, a generációk során felhalmozott tudásra és tapasztalatra.

A rendezvényen az innovatív megoldások alkalmazásának elősegítésére a MEGOSZ stratégiai megállapodást kötött a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platformmal, melyet Csanádi Tamás és Lepsényi István írt alá. Korábban online írt alá a szövetség egy, az Agrárminisztériummal kötött stratégiai partnerségi megállapodást, ezt most az eseményen adták át ünnepélyesen.

Elismerést vehettek át azok, akik a MEGOSZ munkájában aktívan részt vállalnak. Kucsora Szilvia nem tudott jelen lenni a rendezvényen, de a BPW Hungária Kft.-től Varga Lajosnak személyesen gratulálhattak. „A magyar mezőgazdaságigép-gyártásért” érmet Lőrincz László, a szövetség korábbi elnöke és Gyurácz Ferenc, a szövetség alapító tagja kapta.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Fotók: Králik Emese

A mezőgazdasági gépeket gyártó cégek majdnem fele(!) attól tart, hogy már novemberben leállásokra kényszerülnek bizonyos gépek, alkatrészek gyártásával. Pedig a tempó elképesztő: idén várhatóan rekord eladásokat mérnek Európában.

Erős eredmények – novembertől fájront?

A CEMA (Európai Mezőgazdasági Gépgyártók Szövetsége) októberi jelentése szerint az üzleti klíma idén májusban és júniusban érte el csúcsát (2008 óta a legmagasabb szintet). Az európai mezőgazdasági gépipar általános hangulata, üzleti kilátásai tehát pozitívak: a kereslet erősödik, nagy a beruházási igény, különösen a dél- és kelet-európai gazdaságok körében. Ennek fényében az európai iparág képviselői továbbra is bíznak abban, hogy erős eredménnyel zárják az évet. Igaz viszont, hogy az aggodalmak is indokoltak. A beszállítói oldalon jelentkező extrém áremelkedések és hiányos utánpótlási-logisztikai zavarok tapasztalhatók. A cégek 40 százaléka bizonyos alkatrészek hiánya miatt a gyártás leállására számít a következő hónapban.

Tavaly is ment, de idén…!

Közben persze a géppiac úgy pörög, mintha nem lenne holnap. Tavaly Európában majdnem 190 ezer traktort regisztráltak, ami 3 százalékkal elmarad 2019-hez képest, de ennek nem gazdasági-szerkezeti okai vannak, hanem a járvány miatti logisztikai és más összetevői.

Kellett a halasztás

A Covid-19 minden teljesítménykategóriát súlyosan érintett 2020 második negyedévében, de néhány különös, 30 százalékos csökkenést szenvedett el. A csak mezőgazdasági traktorok körében az 56 és 129 kW közötti teljesítménysáv – amely az európai mezőgazdasági traktor-regisztrációk majdnem kétharmadát jelenti – 8 százalékos csökkenéssel szembesült a 2020-as regisztrációknál a 2019-hez képest. Ezért is volt jelentősége annak a kezdeményezésnek, ami az 56-tól 129 kW-ig terjedő átmeneti motorokat használó gépekre vonatkozó határidők elhalasztását célozta az EU-ban – sikerrel.

Verseny a szűkös kínálatért

Az idei év első felében nagyon komoly, több mint 115 ezer traktornyi mennyiséget regisztrált Európa. Ez azt jelzi, hogy év végére messze felülmúlható lesz a tavalyi szint. Összességében 25 százalékkal több traktort regisztráltak Európa-szerte nyár közepéig, mint a világjárvány által sújtott tavalyi első félévben. A gyártók számára a Covid-19 termelési és forgalmazási korlátai 2021-ben fokozatosan javultak, de nem tértek vissza a normális szintre. Az ellátási lánc jelentős kihívásai továbbra is fennálltak, és az új problémák tovább növelték a már tapasztalható anomáliákat, miközben a világ talpra állt, és versenyez a szűkös kínálatért.

Forrás: Kohout Zoltán, GépMax

A hazai eladások messze elmaradnak a globális mezőgép-vásárlási lendület arányaitól. Ez már nem is lendület, hanem valóságos vásárlási láz: van ország, ahol 44(!) százalékkal több traktort vettek. Közben nő a pánik: Kína „miatt” akár 100 százalékkal(!) is nőhetnek a mezőgépárak.

Sosem látott növekedés

Soha nem látott mértékben nő a világon a traktorok és mezőgazdasági gépek eladása. Minden szegmensben és főbb piacon nagyon nagy növekedéseket mérnek. Az olasz gépgyártószövetség (FederUnacoma) összegzése szerint Észak-Amerikában a regisztrációk száma az idei év első 9 hónapjában 12 százalékkal, csaknem negyedmillió darabra nőtt. A világ legnagyobb piacán, azaz Indiában is elképesztő az új regisztrációk száma: a tavalyihoz képest 25 százalékos növekedéssel 680 ezer darab traktor kelt el, és ugyancsak nagy a növekedés a japán piacon, ahol az év első felében bő 10 ezer darab 36 százalékos piacbővülést jelent.

Európában is pörög a piac

A globális vásárlási lázból Európa sem marad ki. Az olaszok kiemelkedő mértékben, 44 százalékkal növelték a traktoreladásaikat (bő 18 ezer egység). Az idei első 9 hónapban a németországi regisztráció majdnem elérték a 26 ezret (+6,8%), Spanyolországban 13 százalékkal 8245 darabra nőtt az eladott egységek száma, míg ugyanez a mutató Angliában 9852 traktort és 19 százalékos növekedést jelentett. A FederUnacoma elnöke, Alessandro Malavolti szerint emögött részben a mostani és a közeljövőre várt globális gazdasági fellendülés, a mezőgazdaság hatékonysága áll.

A magyar adatok ugyancsak nagy növekedésről szólnak, bár a traktor-szegmens (1443 új egység az év első felében) csupán 10 százalék alatti bővülést mutat.

Rossz vége lehet

Ugyanakkor Malavolti szerint vissza kellene fogni a termelés erőteljes növekedését, mert bár a kereslet továbbra is nagyon magas, a következő hónapokban a logisztikai nehézségek, a nyersanyaghiány és az emelkedő nyersanyagárak leállíthatják a trendet. Ez pedig nagyban Kínán múlik, ahol csökkentették az acél- és vasalapanyag-exportját, hogy kielégítsék a belső keresletet. Emiatt a mezőgazdasági gépipar beszerzési árai drámaian, bizonyos esetekben akár 100 százalékkal is emelkedtek.

Forrás: Kohout Zoltán, GépMax

11 márka 14 modellje versenyzett az Év traktora 2022 címért, de közülük csak 4 nyerhetett a meghirdetett 4 kategóriában. A győztesek listáját október 19-én közölték, a bolognai EIMA szakkiállítás nyitónapján.

A szervezők már a nyár elején leleplezték, mely erőgépek indulnak a 2022-es Év traktora megtisztelő címért. A régi, jól ismert márkák mellett akadtak teljesen új indulók is, ez pedig arra utal, hogy a verseny folyamatosan nagy népszerűségnek örvend a gazdálkodók körében, a gyártók pedig presztízskérdést csinálnak az indulásból, és természetesen a győzelemből.

A BKT gumiabroncsgyártó főtámogatásával sorra került megmérettetésen 26 szakújságíróból álló szakmai zsűri alakította ki a végeredményt. Idén is 4 kategóriában hirdettek győztest, a főkategóriának számító Év traktora mellett megválasztották az Év univerzális traktorát, az Év ültetvényes traktorát, és – viszonylag új kategóriaként – az Év fenntartható traktorát.

A főkategória indulóinál alapos vizsgálatot tartott a zsűri a műszaki tartalmat illetően, hiszen mérlegre tették a motor, az átvitel, az elektronika, a hidraulikus rendszer teljesítményét, jellemzőit, de figyelmet fordítottak a komfortra, az innovatív technikai megoldásokra, az opciós lehetőségekre, a dizájnra és a precíziós gazdálkodásba való beilleszthetőségre is.

Az Év traktora versenyt 1998-ban találta ki az olasz Trattori szaklap, és azóta minden esztendőben több kategóriában hirdet győzteseket a nemzetközi szakújságírókból álló zsűri. Tavaly december 18-án tették közé a 2021-es Év traktora nyerteseit, és ennek a Massey Ferguson, a Fendt, a Valtra és a Claas örülhettek a legjobban.

Íme, az idei győztesek listája!

Év traktora 2022:

John Deere 7R 350 AutoPowr

Év univerzális traktora:

John Deere 6120M AutoPowr

Év ültetvényes traktora:

Reform Metrac H 75 Pro

Év fenntartható traktora:

New Holland T6.180 Methane Power

Forrás: AgrárUnió

Tájékoztatást tett közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a növényvédelmi gépek kötelező műszaki felülvizsgálatáról és a 2022-ben várható ellenőrzésről.

A hatóság felhívja az érintett termelők figyelmét, hogy 2022. január 1-jétől csak érvényes műszaki vizsgával rendelkező permetezőgéppel lehet növényvédelmi munkát végezni. A Nébih az előírás teljesítését folyamatosan ellenőrizni fogja, és hatósági eljárást indít azokkal szemben, akik nem tesznek eleget e kötelezettségüknek.

A 2009/128/EK irányelvnek való megfelelés érdekében történt jogszabály-módosítás értelmében Magyarországon is kötelező a permetezőgépek műszaki állapotának időszakos (rendszeres időközönként történő) fölülvizsgálata.

A Nébih 2019–2021-ben még nem kezdeményezett hatósági eljárást azzal a géptulajdonossal szemben, aki igazolni tudja, hogy már jelentkezett a felülvizsgálatra, azonban túljelentkezés, illetve a járványhelyzetből eredő rendkívüli körülmények miatt még nem került sorra. (Azzal a géptulajdonossal szemben viszont már most is indítható hatósági eljárás, akiről az ellenőrzés során kiderül, hogy még be sem jelentet-te a gépét a Nébih nyilvántartásában szereplő valamelyik felülvizsgáló állomáshoz.)

Ez a helyzet változik meg 2022. január 1-jétől: akkortól a „megfelelt” vizsgaeredménnyel nem rendelkező növényvédelmi gépekkel már nem lehet dolgozni. Ezért a 2022. évi ellenőrzések során az ellenőrzést végző hatóság – az eljárás megindítása mellett – le fogja állítani ezen növényvédelmi gépek munkavégzését.

A Nébih arra is felhívja a figyelmet, hogy a kölcsönös megfeleltetéshez (KM) kötődő ellenőrzések folyamán kötelező ellenőrizni a permetezőgépeket is, és

amennyiben 2021. december 31-ig nem történt meg az érintett gépek műszaki felülvizsgálata, a KM-ellen­őrzések eredményeként az agrártámogatások csökkentésével kell számolni.

A felülvizsgálatot végző állomások folyamatosan frissülő listája elérhető a Nébih honlapján, a https://portal.nebih.gov.hu/adatbazisok-noveny linken.

Forrás: Nébih/Kertészet és Szőlészet

11. ILYEN LÍZINGET EDDIG NEM TALÁLHATTAK A KKV-K!

Széchenyi Lízing GO! konstrukció állami kamat- és költség támogatással.