5. Fiatalok a szakmában - Ezek a tényezők sürgetik az agrárium fiatalítását

Negyedik alkalommal díjazták az agrár felsőoktatásban résztvevő hallgatókat. „Az ágazat fiatalítását 4 tényező teszi egyre égetőbbé: a gazdák magas életkora, a fiatalok alacsony és a pályaelhagyók magas aránya a szektorban, valamint a digitalizáció és az új technológiák elterjedése a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban. Ezekre nyújthat megoldást a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatunk, melynek célja, hogy anyagi és szakmai támogatással segítse azokat a fiatal hazai agrárszakembereket, akik kutatómunkájuk során az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését és versenyképességének növelését tartják szem előtt” – vázolta fel az agrárium kihívásait Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője a díjátadón.

A KSH adata szerint a legutóbbi népszámláláskor több mint 200 ezer – a teljes népesség 2%-a – fő rendelkezett valamilyen mezőgazdasági végzettséggel. Ehhez képest mindössze 30%-uk foglalkozott a felméréskor az aktuális vagy az előző munkahelyén mezőgazdasággal, vagy a szektorhoz szorosan kapcsolódó tevékenységgel. „A statisztikák azt mutatják, hogy sajnos igen nagy az agráriumban a pályaelhagyók aránya. A helyzetet tovább nehezíti, hogy hamarosan nagyszámú idős és tapasztalt gazdálkodó kilépése várható az ágazatból hazánkban és Európa-szerte egyaránt, miközben hazánkban jelenleg is a gazdák mindössze 5%-a 35 évnél fiatalabb ” – mutatott rá a problémákra Tresó István.

A fiatal agrárszakemberek a mezőgazdaság versenyképességének növeléséhez is elengedhetetlenek, mivel a hatékonyságnövelő beruházásokhoz az ő tudásukra is nagy szükség van. „A precíziós gazdálkodás és a digitalizáció terjedésével a gazdaságokban egy nap alatt keletkezett adatmennyiség folyamatosan növekszik, ezek feldolgozása és értelmezése, valamint a technológia alkalmazása olyan magas szintű technikai tudást igényel, amellyel egyelőre kevesen rendelkeznek az agráriumban. Nem kérdés tehát, hogy milyen nagy szükség van a fiatal, friss elmékre, akik az eddigiektől eltérően, innovatív megoldásokban gondolkodnak” – mondta el Tresó István.

Idén 14 felsőoktatási intézmény 41 karáról jelentkezhettek a hallgatók a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatra, az összesen 39 beérkezett pályamunkát két fordulóban értékelt az ágazat legkiválóbb szakembereiből álló zsűri.

Az idei díjazottak

PhD kategória

helyezett – Román KrisztinaMiskolci Egyetem – Műszaki Anyagtudományi KarNövényi eredetű töltőanyagokkal töltött habosított PVC rendszerek
helyezett – Dr. Fodor IstvánÁllatorvostudományi Egyetem – Állatorvostudományi Doktori IskolaNagy létszámú holstein-fríz tehenészetek szaporodásbiológiai menedzselésének összefüggései a szaporodási mutatókkal

helyezett – Zubay PéterSzent István Egyetem – Kertészettudományi KarGyógynövények termesztésének tudományos megalapozása agrárerdészeti körülmények között

Mesterképzés kategória

helyezett – Laky Enikő Annamária, Állatorvostudományi Egyetem

Sánta és egészséges tehenek akut stresszhatásra adott válaszreakcióinak vizsgálata

helyezett – Kovács Barnabás Mihály, Pannon Egyetem – Georgikon Kar

Hagyományos és automatizált sejtanalitikai módszerek alkalmazása bikaspermiumok kromatinállapotának értékelésére

helyezett – Vida Norbert, Pannon Egyetem – Georgikon Kar

Kálium tápanyag-ellátás kapcsolata a napraforgó termőképességével és allelopátiájával

Alapképzés kategória nyertesei

Mojzer Ármin Péter, Szent István Egyetem – Kertészettudományi Kar

Mit eszünk 2050-ben?

Pesti Richárd, Szent István Egyetem – Élelmiszertudományi Kar

Hogyan alakul át a népesség élelmiszerfogyasztása 2050-re, és ezzel összefüggésben mire kell felkészülnie az élelmiszeriparnak és a mezőgazdaságnak?

Forrás: Agrárágazat