Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a megfosz.com honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el

7. Mezőgéppiac - A világ mezőgépgyártása 2016/17-ben

Az elmúlt háromévi stagnálás és visszaesés után előreláthatólag 2017-ben újra növekedésnek indult a világ mezőgépipari termelése. A mértékadó adatok szerint (CEMA, VDMA) 2017-ben mintegy 4%-os bővülés lesz mérhető és ezzel a világtermelés volumene újból meghaladja majd a 100 Mrd eurót.

A traktor- és mezőgépkibocsátás volumene az elmúlt nyolc évben hullámzó tendenciát mutat. 2010-ben 79,5 Mrd euró volt a világ mezőgépiparának összes árbevétele, és a két legnagyobb gyártási régió az európai (27,7 %) és NAFTA, észak-amerikai régió (25,7%) volt. Ebben az időben Ázsia részesedése 24,7%-os, ezen belül Kína részesedése a világtermelésből pedig 4,2%-ot tett ki. 2010 és 2013 között dinamikusan nőtt a mezőgépipari termelő kibocsátás és 2013-ban 103 Mrd euróval tetőzött. Ez éves átlagban 7,8%-os növekedést produkált. Szinte valamennyi régióban (és jelentős mezőgépgyártó országban) nőtt ezen időszakban a mezőgépgyártás volumene. Az eddigi termelési csúcsot jelentő 2013-ban Európa részesedése a mezőgépipari termelésből 28,4%, Észak-Amerikáé 21,9%, Ázsiáé 28,8% ezen belül Kínáé pedig 18,0 volt.

A következő három évben a világ mezőgazdasági gépgyártásának termelő kibocsátása csökkenő tendenciát mutatott, miközben a régiók közötti arányok is módosultak, Európa és Észak-Amerika (NAFTA) részesedése csökkent, Ázsiáé és Törökországé nőtt. 2016-ban a világtermelésből az ázsiai mezőgépgyártás 33,7%-kal, ezen belül Kína 21,3%-os, India 7,1%-os, Japán pedig 5,2%-os részt mondhat magáénak. Európa részesedése 27,4%-ra, Észak-Amerikáé (NAFTA) pedig 19,3%-ra mérséklődött, és Törökország is beszállt az osztozkodásba 3,2%-kal. Ez a tendencia várhatóan 2017-ben is folytatódni látszik, 101–102 Mrd eurós világtermelés mellett.

Ezek a változások annak is köszönhetőek, hogy napjainkban már a traktorgyártás kétharmada Ázsiába helyeződött át. A növekedés nagyobb része is ott lesz mérhető, de Európában is kedvezőbben alakult az idén a mezőgéppiaci üzleti klíma, mint az előző két év időszakában. Ehhez leginkább a világ vezető mezőgépgyártójának és mezőgépexportőrének, Németországnak a teljesítménye járul hozzá a régióban.

Németországban 2017 első félévében 7%-os termelésnövekedést regisztráltak, éves átlagban pedig 4,1%-ot prognosztizálnak. A német mezőgépgyártást 2017-ben az export húzta, ugyanis az év első felében 8%-kal nőtt a német traktorok és mezőgépek exportja a világban. Az üzleti klímaváltozásokat reprezentáló 2017-es évre vonatkozóan a CEMA által készített Swot – analízis diagram barométere a növekedési mezőbe fut a 2010, 2011 és 2012 évekhez hasonlóan. A Német Gépgyártók Szövetségének Mezőgéptagozata szerint nagymértékű korreláció mutatható ki a németországi mezőgépgyártás volumene és a gabona, ill. a tej árindexei (azaz a farmbevételek) között. Az elmúlt három évben azért is csökkent az országban a mezőgépipari termelés, mert a gabonafélék árai és a tej ára is drasztikusan csökkent. Ez 2017-ben megváltozott. A tej ára jelentős, a gabonafélék árai kismértékű emelkedést mutatnak, ennek is betudható a tavalyi mezőgépipari termelés bővülése az országban.

A szakértői prognózisok a 2018-as évre is javuló tendenciáról számolnak be. A legtöbb szakértő a mezőgépeladások bővülését prognosztizálja. A mezőgépgyártás növekedése 2018-ban is Ázsiában, ezen belül is Kínában és Indiában, valamint Dél-Amerikában és Oroszországban lesz a legdinamikusabb, amelynek a növekedési rátája valószínűleg 4 és 10% között alakul majd. Az Európában és Észak-Amerikában (NAFTA) valamint Törökországban szerényebb mértékű növekedés, ill. szinten tartás várható. A világtermelésre vonatkozó prognózisok 14%-os növekedést valószínűsítenek. A 2018 évi piaci növekedésre bizonyára hatással lesz – a korábbiakban vázolt logika alapján az is –, hogy Oroszországban és Ukrajnában rekord gabonatermést takarítottak be 2017-ben, ill. Észak- és Dél-Amerikában is kedvezően alakultak a gabona és az olajosmag termésátlagok, amelyek a farmjövedelmek növekedéséhez és a gépberuházások bővüléséhez járulhat hozzá. Ráadásul mindkét országban jelentős szubvenciókkal ösztönzik a mezőgazdaság technikai megújítását. Ezeknek is betudható, hogy az oroszországi mezőgépgyártás elmúlt évben és 2018-ban is várhatóan negyedével növekszik. A volt szovjet tagállamokba irányuló orosz mezőgép­export is felélénkült az elmúlt időszakban.

A világ mezőgépgyártásának növekedéséhez járulhat hozzá az is, hogy a piacvezető fulliner vagy longliner gyártók újabb cégek felvásárlásával bővítik a portfóliójukat, ezáltal egyre szélesebb kínálattal, erősebb marketinggel jelennek meg a piacon, és az eladások bővülésével számolnak.

A közelmúltban a John Deere, a New Holland, az Agco is a piacon jól bejáratott munkagépmárkákat vásárolt fel, ill. konszernen belül az egyes márkák kínálatának bővítésével és színesítésével igyekeznek piacukat bővíteni (Agco: Fendt, Massey Ferguson, Fella zöldtakarmány gépsor, vagy Fendt, MF Challenger permetezők, ill. az USA-ban gyártott vetőaggregátok Fendt színekben is kaphatók már stb.). A Kubota is évről évre növeli, újabb márkák felvásárlásával (pl. Great Plains/Simba), a gépeinek portfólióját. A John Deere a Hagie és Mazotti permetezőmárkákkal, a New Holland a dán Kongskilde munkagépekkel, az Agco a Lely zöldtakamány-betakarító gépsorral bővítette a portfólióját. A legnagyobbnak számító munkagépgyártók (Kuhn, Krone, Amazone, Grimme, Lemken, Pöttinger, Horsch, Väderstad stb.) piacszervezéssel és marketinggel igyekeznek megőrizni, ill. növelni a piaci pozícióikat.

A gyártók piaci eredményeiben tükröződik az innovációs készségük is. Dinamikusan fejlesztenek (különösen, recessziós időszakban), hogy piacélénkülés esetén legyenek bevethető új termékeik. Ezt erősíti meg az idei hannoveri Agritechnicán látható volt 320 új innováció is.

Forrás: Dr. Hajdú József, AgroNapló