Rólunk-Alapszabályzat

a MEZŐGAZDASÁGI ESZKÖZ- ÉS GÉPFORGALMAZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK (MEGFOSZ)

Alapszabálya

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

ALAPÍTVA: 1999. május 19.

A MEZŐGAZDASÁGI ESZKÖZ- ÉS GÉPFORGALMAZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYA

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

2016.

A Mezőgazdasági Eszköz - és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Pest Megyei Bíróság 4.Pk.60.121/2002/2 számú végzésével TE 2833 szám alatt nyilvántartásba véve) tagjai az 1999. május 19-én keletkezett  alapszabályukat - figyelemmel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) és a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)   rendelkezéseire-, a 2015. 04. 15 -én megtartott közgyűlésükön az alábbiak szerint módosítják és foglalják egységes szerkezetben:


I. A SZÖVETSÉG NEVE, SZÉKHELYE

1.) A szövetség neve: Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége

        2.) A szövetség székhelye: FVM Műszaki Intézet, Gödöllő, Tessedik S. u. 4.

        3.) A szövetség működési területe: Magyarország

        4.) A szövetségjogállása: önálló jogi személy, egyesület

II. A SZÖVETSÉG CÉLJA

1.) A szövetség célja a magyarországi eszköz- és gépforgalmazók szakmai érdekeinek képviselete, a közös célok meghatározása, azok érvényre juttatása.

A szövetség fontos feladatának tekinti a mezőgazdasági eszköz- és gépforgalmazók alapvető működési normáinak meghatározatását, a szövetség tagjaira vonatkozó jogszabályok megismertetését a tagokkal, a szakmailag szükséges jogszabályi változások előkészítésében való részvételt. A gép- és eszközforgalmazás szabályozási és engedélyezési kérdéseiben történő véleménynyilvánítás a tagok munkája hatékonyságának növelése érdekében. A gépforgalmazás egyéb kondícióinak (támogatás, hitel, lízing, tartós bérlet stb.) befolyásolása a tagok tevékenységének elősegítése érdekében.

A magyarországi gépkereskedelem résztvevőinek információkkal ellátása érdekében naprakész, pontos adatbázis létrehozása, annak folyamatos aktualizálása, működtetése, bővítése.

A hazai és külföldi piac értékelésének elkészítése, az elemzések érdekeltekhez történő eljuttatása, piaci prognózisok elkészítése és szakmai fórumokon, illetve egyéb más módokon a tagokhoz történő közvetítése.

Az ágazat megjelenésének, megismertetésének és népszerűsítésének megszervezése, kifejezetten kiállítások, rendezvények szervezésével, azokhoz való kapcsolódással.

A szervezet célja továbbá az agrárgépész szakma népszerűsítése, ehhez kapcsolódó oktatási nevelési tevékenység.

2.) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselőtestületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése

3.) A szövetség céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik a szövetség eredményes működését és céljainak megvalósítását.

4.) A szövetség céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

A szövetség vállalkozási tevékenységet csak az alapszabályban rögzített céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre fordítja.


III. A SZÖVETSÉG TAGJAI

1.) A szövetség rendes tagja lehet minden tagjelölt mezőgazdasági eszköz- és gépforgalmazó Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet, amely vállalja az egyszeri belépési (csatlakozási) díjat befizetni és a belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a szövetség céljának megvalósításában. Az egyszeri belépési (csatlakozási) díjat az elnökség határozza meg évente, melyet a csatlakozni kívánó a csatlakozás elfogadását követő 15 napon belül a szövetség számlájára átutalja, vagy a házi pénztárba megfizetni.

A szövetségbe történő belépés önkéntes.

A tagsági felvételi iránti kérelmet a szövetség elnökségéhez kell eljuttatni. Az Alelnök a tagjelölti státuszba sorol minden olyan jelentkezőt, aki megfelel a szövetség alapszabályi feltételeinek.

A tagjelölt illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti a szövetség szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval, azzal az eltéréssel, hogy a szervezet rendezvényein való részvétel kedvezményeire csak akkor jogosult, amennyiben ezzel nem csökkentik a rendes tagok kedvezményeit.

A tagjelölti státusz 2 év időtartamra szól.

A fenti időtartam végét követő közgyűlés előtti elnökségi ülésen az elnökség köteles dönteni a tag felvételéről.

A tagként történő felvétel iránti kérelem elutasítása esetén az elutasító határozat kézhezvételétől számított 3 napon belül fellebbezéssel élhet a kérelmező a szövetség közgyűléséhez, amely 2/3-os többséggel dönt a felvétel kérdésében. 

Amennyiben az elnökség jóváhagyja a tagfelvétel iránti kérelmet a korábbi tagjelölt a szövetség teljes jogú tagja lesz.

 2.) Pártoló tag lehet minden olyan nem mezőgazdasági eszköz- vagy gépforgalmazó természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a szövetség Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja a szövetség működését. A pártoló tag jelentkezését az elnökség hagyja jóvá. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti a szövetség szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval, azzal az eltéréssel, hogy a szervezet rendezvényein való részvétel kedvezményeire csak akkor jogosult, ha ezzel nem csökken a rendes tagok kedvezménye.

A szövetségbe történő belépés önkéntes. A felvétel iránti kérelmet a szövetség elnökségéhez kell eljuttatni, amely dönt a felvétel kérdésében. A felvétel iránti kérelem elutasítása esetén az elutasító határozat kézhezvételétől számított 3 napon belül fellebbezéssel élhet a kérelmező a szövetség közgyűléséhez, amely 2/3-os többséggel dönt a felvétel kérdésében. 

A Szövetség, közgyűlésének 2/3 –os támogatásával tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság a szövetségben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és a szövetség érdekeivel összhangban tevékenykedni.

A jelen Alapszabályban, a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a „tag” kifejezés szerepel, csupán a szövetség rendes tagjait kell érteni, a pártoló tagokra, illetve a tiszteletbeli tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a „pártoló tag”, illetve a „tiszteletbeli tag” kifejezést.

3.) A tagok jogai:

·     A szövetség tagja jogosult részt venni az szövetség rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,

·     a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni

·     a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg a szövetség vezető tisztségviselőit.

A pártoló és tiszteletbeli tagok a szövetség közgyűlésén meghívottként részt vehetnek, javaslattételi, észrevételi joguk van, de nem szavazhatnak.

4.) A tagok kötelezettségei:

·     A szövetség tagja köteles a szövetség Alapszabályát és belső szabályzatait valamint a szövetség szervei által hozott határozatokat betartani, a szövetség célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani,

·     a szövetség Közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni,

·     az elnökség által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni.

IV. A SZÖVETSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely a tagok összessége. A szövetség ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat a szövetség ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség irányítja és látja el. A szövetség vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai. A szövetség felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, illetve etikai kérdésekben az Etikai Bizottság dönt. A szövetség Igazgatója szerződéses vagy alkalmazotti jogviszonyban álló adminisztratív feladatokat ellátó tisztségviselő.

A szövetség ügyintéző szervének tagja, illetőleg a szövetség képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt.

A szövetség vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

1.) A szövetség legfőbb szerve a közgyűlés.

- A közgyűlés a tagok összességéből áll, melyen a rendes tagok szavazati joggal, a pártoló és tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal vesznek részt.

- A közgyűlésen a szövetség tagját a jogi személy képviseleti jogosultságával rendelkező személy, vagy az általa – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező - meghatalmazott jogi személy alkalmazottja, vagy tulajdonosa képviselheti.

- A közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.

- A közgyűlés összehívása a szövetség elnökének a feladata. A közgyűlés helye a szervezet székhelye, vagy Szent István Egyetem 2100 Gödöllő Páter K. u. 1

- A közgyűlést az elnök oly módon hívja össze, hogy az írásos – email, fax, postai levél - meghívónak a közgyűlés időpontja előtt 15 nappal meg kell érkeznie a tagokhoz.

- A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell

a) a jogi személy nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

- A közgyűlést a szövetség elnöke, vagy az általa kijelölt elnök vezeti le (levezető elnök).

- A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ha a közgyűlés határozatképtelenség miatt elmarad, azt 8 napon belül újra össze kell hívni, ugyanazon napirendi pontokkal. Az így összehívott közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, amennyiben a meghívó tartalmazza az ezen következményre történő figyelmeztetést. Amennyiben ezt az eredeti meghívó is tartalmazza abban az esetben ugyanazon a napon is megtartható a megjelent tagok számától függetlenül.

- A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása ideértve az egyesület céljainak módosítását is;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

A közgyűlés az a.) és b.) pontban foglalt ügyekben háromnegyedes, egyéb esetekben egyszerű szótöbbséggel határoz.

Szavazategyenlőség esetén a szavazás eredménytelen. Új szavazás ugyanazon kérdésében többször tartható.

A közgyűlés nyílt szavazással 3 tagú jelölőbizottságot, továbbá 3 tagú szavazatszedő és - számláló bizottságot választ.

A jelölőbizottság megállapítja, hogy kik azok, akik felkerülnek a szavazó jegyre.

A jelöléseket, a közgyűlési jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melynek alapján a jelölőbizottság kiállítja a szavazó jegyeket, melyre a jelöltek felkerülnek.

A szavazatszedő és - számláló bizottság a szavazásra jogosultak részére kiadja a szavazójegyet, oly módon, hogy arra a szövetség bélyegzőjét rányomja. Majd a szavazatok begyűjtése után összeszámolja a szavazatokat és jelentést tesz a közgyűlésnek.

A jelentést a közgyűlés jegyzőkönyvében kell rögzíteni.

A c.) pontban írt esetben titkos szavazással kell dönteni. A titkos szavazást az alábbiak szerint kell lefolytatni:

A közgyűlés levezető elnöke felhívja a közgyűlést a tisztségviselők személyére vonatkozó javaslattételre.

A jelölőlistára azon személyek kerülhetnek fel, akiket a jelenlévők több mint 50%-a nyílt szavazással erre javasol.

Ezt követően a 3 tagú szavazatszedő bizottságot a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja meg. A szavazatszedő bizottság minden rendes tagnak egy szavazócédulát ad és rendes tagok a szavazatszedő bizottság által ellenőrzött, zárt urnába dobják a kitöltött szavazócédulákat.

A jelöltek közül azon megválasztása érvényes, akik a közgyűlésen jelenlévő és szavazó rendes tagok szavazatainak legalább 2/3-át megszerezték.

A fent előírt szavazatszámot meg nem szerző jelöltek a következő fordulóban a jelölőlistán csak abban az esetben szerepelhetnek, ha legalább a leadott szavazatok 50%-át megszerezték.

A második fordulóban az eljárási szabályok a betöltetlen elnökségi és felügyelő bizottsági helyekre vonatkozóan a jelöltek közül azon megválasztása érvényes, akik a közgyűlésen jelenlévő szavazatok egyszerű többségét megszerezték.

A választási eljárást a 7 elnökségi tagi pozíció és a 3 felügyelő bizottsági tagi pozíció betöltéséig kell folytatni.

A szövetség elnökét az elnökség tagjai maguk közül választják nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, az elnökség mandátumának időtartamára.

A felügyelő bizottság elnökét a felügyelő bizottság tagjai maguk közül választják nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel 5 éves időtartamra.

A közgyűlés határozatait írásba kell foglalni. A határozatok végrehajtásáért az elnök a felelős.

Határozathozatal

A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

2.) A Szövetség elnöksége:

7 fő rendes tagból áll. A Szövetség tisztségviselői munkájukat társadalmi munkával látják el.

Az elnökségi tisztviselőket 5 éves időtartamra választják, titkos szavazással. Időközi választás esetén pedig a teljes testület mandátumának lejártáig történik meg a tag választása.

A vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, amennyiben a vezető tisztségviselő MEGFOSZ tagnál fennálló munkaviszonya, megbízási jogviszonya, vezető tisztségviselői jogviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, tulajdonosi jogviszonya megszűnik. A megszűnés tényét a vezető tisztségviselő köteles bejelenteni az elnöknek a körülmény beálltától számított 8 napon belül. Az elnököt érintő ok esetében az alelnök felé kell a bejelentést megtenni.

A szövetség elnökségének feladatai:

a.) tagjai közül nyílt szavazással öt évre megválasztja a szövetség elnökét,

b.) irányítja a közgyűlés által meghatározott program végrehajtását,

c.) gondoskodik az alkalmazottak foglalkoztatásáról, a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosításáról,

d.) gyakorolja a munkáltatói jogkört,

e.) rendszeresen, de évente legalább egyszer beszámol a közgyűlésnek a szövetség tevékenységéről,

f.) a közgyűlés előkészítése és összehívása,

g.) a szövetség költségvetésének megállapítása a gazdálkodásról, valamint az éves tevékenységről beszámolás a közgyűlésnek.

h.) kapcsolatot tart más szervekkel, intézményekkel.

Az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet a felügyelő bizottság elnöke, valamint más az elnökség által meghívott személy.

Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

Az tartalmazza az ülés helyét, idejét, a résztvevők nevét, az ülés napirendjét, a lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, a határozatokat és a szavazás eredményét.

A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és az elnök által felkért tag írja alá.

3.)  A szövetség elnöke:

A szövetség elnökét az elnökség tagjai közül nyílt szavazással 5 évre, de legfeljebb az elnökség megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra választja meg.

Tevékenységét társadalmi munkában látja el.

Feladata:

Képviseli a szövetséget és a képviseleti jog keretében aláírási joggal bír, más személy a szövetség képviseletében csak az elnökség meghatalmazása alapján járhat el.

A szövetség cégjegyzése akként történik, hogy az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégszöveg alá a szövetség elnöke önállóan a teljes nevét írja az aláírási címpéldányban szereplő módon.

4.)  A szövetség alelnöke

A szövetség alelnökét az elnökség tagjai közül választja meg, nyílt szavazással 5 évi időtartamra, de maximum az elnökség mandátumának lejártáig.

Tevékenységét társadalmi munkában látja el.

Az alelnök feladatai:

Az elnök helyettesítése az elnök felkérése alapján, vagy az elnök akadályoztatása esetén. Akadályoztatásnak minősül, ha az elnök a feladatát bármilyen okból 30 napot meghaladóan nem tudja ellátni.

Vezeti a nyilvántartásokat és a taglistát, és eljár mindazon körben, amelyet jelen alapszabály vagy jogszabály nem utal az elnök kizárólagos hatáskörébe.

Ellátja továbbá a szövetség működésével kapcsolatban felmerülő gazdasági, pénzügyi, valamint pénztárosi feladatokat.

Vezeti a könyveket és gondoskodik a tagdíjak beszedéséről.

A szövetség vagyonát nyilvántartja és elkészíti mindazon pénzügyi jelentéseket, amelyeket a jogszabály kötelezően előír.

Mint a szövetség pénztárosa évente jelentést készít; ezen jelentés alapján terjeszti elő a szövetség elnöke a közgyűlésen az éves beszámolót és eredmény-kimutatást.

5.) A szövetség igazgatója:

A szövetség igazgatóját az elnökség választja meg, nyílt szavazással 5 évi időtartamra, akként, hogy az igazgatói pozíció betöltésére előzetesen pályázatot ír ki.

Tevékenységét határozott időre – legkésőbb az adott elnökség mandátumának végéig szóló - munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban díjazás ellenében látja el.

Az igazgató feladatai:

A szövetség igazgatója látja el a szövetséggel kapcsolatban felmerülő mindennapi feladatokat.

Elvégzi és koordinálja az elnök, az alelnök és az elnökség által delegált feladatokat.

Kapcsolatot tart a tagokkal, intézi a levelezést, biztosítja a kommunikációt a Szövetségen belül.

Előkészíti és megszervezi a Szövetség rendezvényeit, programjait, üléseit.

Koordinálja a Szövetség bizottságainak munkáját.

Ellátja a külső partnerekkel a kapcsolattartást, megszervezi a szükséges tárgyalásokat, megbeszéléseket. Továbbítja és kezeli a külső megkereséseket. Kapcsolatot tart a médiával.

Segíti a Szövetség és partnerei közötti együttműködések kialakítását és erősítését.

Ellátja és koordinálja a hírlevéllel, a honlappal és a szakmai anyagokkal kapcsolatos feladatokat.

A szövetség működésével kapcsolatos iratokba és beszámolókba bárki jogosult betekinteni. Az iratokba való betekintést az szövetség Igazgatójánál írásban kell kérelmezni. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, címét, illetőleg a betekinteni kívánt irat beazonosításra alkalmas megnevezését. A szövetség elnöke 8 napon belül köteles a kért iratokat rendelkezésre bocsátani, illetőleg a kérelmező külön kérésére és költségére másolatot készteni.

6.) A szövetség felügyelő bizottsága:

A szövetség 3 tagú felügyelő bizottságot választ az alakuló közgyűléstől számított 5 éves időtartamra. A felügyelő bizottság nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel tagjai közül elnököt választ 5 éves időtartamra.

Az első felügyelő bizottság megbízatásának lejáratakor a következő felügyelő bizottságot a közgyűlés választja meg titkos szavazással, 5 évi időtartamra.

A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és a közgyűlés hagyja jóvá.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A felügyelő bizottság:

- a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat.

- az elnökséget felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más önkormányzati szabályzatnak megfelelően járjon el.

- indítványozhatja az elnökség egészének vagy egyes tagjainak a felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását.

- összehívhatja a közgyűlést, ha az elnökség nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének.

- az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít, a közgyűlés részére egyszer évente beszámol.

A felügyelő bizottság jogosult a szövetség irataiba betekinteni, továbbá a szövetség tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a szövetség tagjaitól felvilágosítást kérni. A felvilágosítás megadása kötelező.

A felügyelő bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén bármely tag jogosult összehívni.

A felügyelő bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

Ennek tartalmára az elnökségi jegyzőkönyvről írottak az irányadók azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

7.) A szövetség etikai bizottsága:

A szövetség 3 tagú etikai bizottságot választ az elnökség mandátumával azonos időtartamra. Az etikai bizottság nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel tagjai közül elnököt választ az elnökség mandátumával azonos időtartamra.

Az első etikai bizottság megbízatásának lejáratakor a következő etikai bizottságot a közgyűlés választja meg titkos szavazással, 5 évi időtartamra.

A etikai bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és a közgyűlés hagyja jóvá.

Az Etikai bizottság:

- Az etikai bizottság feladata a tagok közötti felmerülő vitás kérdések békés úton történő tisztázása. Azon tagok esetében, akik megsértik a szövetség érdekeit, javaslatot tehet kizárásra.

- összehívhatja a közgyűlést, ha az elnökség nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének és sürgős etikai kérdés ezt indokolja.

- véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről is.

- tevékenységéről a közgyűlésnek legalább egyszer évente beszámol.

Az etikai bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén bármely tag jogosult összehívni.

Az etikai bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

Ennek tartalmára az elnökségi jegyzőkönyvről írottak az irányadók azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

V.  A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAPELVEI

1.)  A szövetség a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíjon felül más vagyoni hozzájárulásra nem kötelezhetők, azonban önkéntes felajánlással az esetleges tartozások kiegyenlítéséhez hozzájárulhatnak.

2.) A szövetség bevételeinek forrásai:

a.) a tagok által fizetett tagdíj,

b.) a pártoló tagok hozzájárulásai,

c.) gazdálkodó szervezetek által nyújtott támogatás,

d.) cél szerinti tevékenységből,

e.) vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

3.) A tagok által fizetett tagdíj mértékét a közgyűlés állapítja meg.

A tagdíjak fizetése a szövetség számlájára utalással, vagy  a házi pénztárba minden év január 15-ig esedékes.

4.) A szövetség kiadásait az éves költségvetésben kell tervezni, az alábbi bontásban:

a.) A szövetség tevékenységének céljai elérése érdekében felmerült közvetlen költségek,

b.) egyéb közvetett költségek.

5.) A szövetség a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

6.) A szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

7.) A szövetség befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincsen.

8.) A szövetség a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

9.) A szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

10.) A szövetség vállalkozásának fejlesztéséhez tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel
11.) A szövetségre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az Civil törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.

12.) A szövetséget a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és a szövetség gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

13.) A szövetség működése felett a törvényszék gyakorol törvényességi felügyeletet, valamint az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést.

VI. A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE

1.) A tagsági viszony megszűnik rendes tagok esetében:

a.) a szövetség elnökéhez intézett, a tagsági viszony felmondására vonatkozó írásos nyilatkozattal,

b.) a tag jogutód nélküli megszűnésével,

c.) a szövetség megszűnésével,

d.) a tag kizárásával.

2.) A pártoló és tiszteletbeli tagsági viszony megszűnik:

a.) a szövetség elnökéhez intézett, a tagsági viszony felmondására vonatkozó írásos nyilatkozattal,

b.) a pártoló és tiszteletbeli tag tagsági viszonyának megszüntetésével,

c.) a szövetség megszűnésével,

d.) a pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével.

3.) A tagjelölt viszony megszűnik:

a.) a szövetség elnökéhez intézett, a tagjelölti viszonyának felmondására vonatkozó írásos nyilatkozattal,

b.) a tagjelölt viszony amennyiben rendes tagságot kap,

c.) a szövetség megszűnésével,

d.) a tagjelölt jogutód nélküli megszűnésével.

4.) A rendes tag tagsági viszonyát 6 hónapos felmondási idővel a gazdasági év végére mondhatja fel. A tagsági viszonyát felmondó tag befizetett tagdíjat nem követelheti vissza.

Amennyiben a kilépő tag vagyonrész kiadására jogosult, akkor részére a vagyonrészt a tagsági viszony megszűnésétől számított 6 hónapon belül kell készpénzben kiadni.

Pártoló tag felmondása esetén a tagsági viszony felmondási idő nélkül szűnik meg. A vagyonnövekményből való részesedésre jogosultságot nem szerez, kilépése esetén részére vagyonnövekmény nem fizethető ki.

5.) Azt a rendes tagok, aki jogszabályba ütköző, illetve az alapszabályban meghatározottaktól eltérő tevékenységet folytat, a szövetség tevékenységében hosszabb időn keresztül vagy ismétlődő felszólítás ellenére sem vesz részt, 6 hónapon keresztül a tagdíjat nem fizeti, és a tagdíjhátralékát felhívás ellenére sem rendezi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való együttműködést lehetetlenné teszi, az elnökség egyszerű többséggel hozott határozattal a szövetségből kizárhatja. Az elutasító határozat kézhezvételétől számított 3 napon belül fellebbezéssel élhet a kizárt tag a szövetség közgyűléséhez, amely 2/3-os többséggel dönt a kizárás érvénytelenítésében.

A kizárást a tagok legalább 1/3- a is kezdeményezheti, az elnökhöz intézett, az okot is tartalmazó írásos felterjesztéssel. A szövetség elnöke ilyen esetben köteles a kizárási javaslatot az elnökség elé terjeszteni.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

6.) Pártoló tagsági viszonyának megszüntetését az elnökség mondhatja ki.

7.) Akinek a tagsági viszonya megszűnik, semmilyen anyagi követelése nem lehet a szövetséggel szemben.


VII. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE

1.) A szövetség megszűnik:

a.) a közgyűlés által háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozattal,

b.) más szövetséggel való egyesüléssel, más szövetségbe való beolvadással,

c.) ha a tagok száma 10 fő alá csökken, és a szükséges taglétszámot 3 hónap alatt nem érik el új rendes tagok felvételével,

d.) ha a bíróság a szövetség felszámolását rendeli el,

e.) ha a bíróság a szövetséget megszűntnek nyilvánítja.

2.) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

3.) A szövetség csőd-, felszámolási, ágelszámolási vagy egyszerűsített törlési eljárással történő megszűnése esetén a Civil Tv. II. fejezetének 9.- 10.§ rendelkezései alkalmazandóak.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSE

1.) A jelen alapszabályt a szövetség 2016.07.27. napján, Gödöllőn tartott közgyűlése elfogadta. Aláírók kijelentik, hogy az alapszabály a közgyűlési határozatoknak megfelelően tartalmazzák a módosításokat.

2.) Az első közgyűlésen 5 évre megválasztott elnökségi tagok és felügyelő bizottsági tagok névsorát az alapszabályhoz csatolt alakuló közgyűlés jegyzőkönyve tartalmazza.

3.) Az alapszabályban nem rögzített kérdésekben a Ptk., valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról CLXXV. törvény és végrehajtási rendeleteiben foglaltakat kell alkalmazni.

Kelt.: Gödöllő, 2016. július 27.

Vissza
x

Ajánlja az odldalt ismerőseinke e-mailbe

Az Ön neve:

2. Ismerőse e-mail címe:

E-mail címe:

3. Ismerőse e-mail címe:

1. Ismerőse e-mail címe:

4. Ismerőse e-mail címe:

Főoldal